steereva blogja

Vándor

Vállára dobja életét
- maga ura maga cselédje -
s elindul lassan a sötét
embert veszejtő messzeségbe.

De rászólnak a csillagok,
felhő kiállt, kigyúl az éjjel,
s gonosz kis élete sajog
sosem-gyógyuló tenyerében.

“Végre hazaérsz. Kutyád nyakadba ugrik.
- Hol jártál eddig? oly sokáig elvoltál!
Hiányoztál, hiányoztál, hiányoztál!
Szeretlek, szeretlek, szeretlek!
Mi van a szatyrodban? Ugye az enyém?
Juj, hadd nyaljalak gyorsan fülön!
Ham, most egy picit megrágom a kesztyűdet.
De jó! Itthon vagy végre!”

A szem a lélek tükre,de ha azt ellepi a könny,csak a fájdalmat lehet látni..

Nem az a boldog kinek kincse van,hanem kinek szíve van!

"A jó sors szerzi,a balsors próbára teszi a barátokat"
 Az,hogy én kivagyok,attól függ,hogy te kinek akarsz látni engem!
 Ha "ismerősöket" akarsz,légy gazdag,ha barátokat akarsz,légy barát!"

             "Nagyra becsülőm azt a barátom.aki
              időt talál számomra a naptárában,de
              még jobban szeretem azt,aki elő sem veszi
              a naptárát,ha rólam van szó!"