Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Átíródó krónikák
Steel• 2017. április 22. 08:29
Szélpilinkék játszanak a szirmokon,
velük kacaj-zizgő a sok kis bokor.
Olyan bohém-szép ma április kedve,
sugárparázslata átragyog szemembe.
Mostanság, átolvasva a netlapokat,
nézem, hogy restaurálnak tegnapokat,
szinte visszahőköl már az értelem,
újra színezett történelem-képeken.
Ma már Jézus sem pillére a hitnek,
róla is ezer fámát szórnak a hírek,
nagy kérdőjellé görbült puszta léte,
s ím testesül e kor eretneksége.
Hologram alakjai lettünk a sorsnak,
kísérletmagvai a nagy kozmosznak.
Az evolúció is képlékennyé vált,
a honnan kiindulópontja nem szilárd.
Talánnyá élesedő eredetünk.
Vajon kinek gyermekei lehetünk?
Tán nincs se pokol, se menny-dimenzió,
ki tudja burka alatt mit rejt a dió...
Civilizációnk ezen Föld-virágon
tán csak porszem, az univerzum-világok
milliárd lélekformája járt előttünk
itt, mielőtt mi magunk romlássá nőttünk.
Számlálatlan lett a változásos tézis,
s lassan a hagyomány se marad fétis.
Átíródnak mind a hajdanok, krónikák,
míg harsannak az utolsó trombiták.
Mikijozsa2017. április 22. 10:36
nézem a román oldalakat, s kiderül erdélyi nemesek nem léteztek, a székely is románból lett, na megyek a magyar oldalra , ott ugyanazok a hülyeviccek, aha ezek összebeszéltek, kapom fel a fejem, azelőtt a román nyelvű történelem óráimon, a moldovai születésű tanárbácsi egészen másként nyilatkozott, most meg azok el lettek felejtve, tényleg újítanak, a történelem is a politika hálójában vergődik :)))
Rozella2017. április 22. 10:29
az embernek már nem elég a jelent formálni, talán mert arra nem is képes... ezért marad a múlt... és azzal tényleg azt tesz, amit akar...
Átíródnak mind a hajdanok, krónikák,
míg harsannak az utolsó trombiták.
Pontosan ez történik... Remek vers!