starlit blogja

A reggeli autózást mindig zenével és a hírekkel kezdem. Ma is így tettem. Kicsit álmosan, „csipákat ki sem törölve szememből” ) (no, ezt el ne hidd! ) beültem az autómba.

Vérpezsdítő zene szólt már jó korán, melynek nagyon megörültem. Megmozgattam végtagjaimat, dülöngéltem erre-arra, s  kieresztett hangon dudorásztam egy kedvenc dalom.
 

A latin-amerikai zenét imádom hallgatni. A reggeli ébresztés, pontosan erről szólt. A hangulatom is más egész nap, ha ilyen reggelekkel kezdhetem a napom.

A zenét félbeszakították és egy viccet dobtak be a hallgatóságnak, fokozva az érdeklődést s a hangulatot. Nem szoktam vicceket megjegyezni, ugyanis meghallgatom őket s azonnal el is felejtem, de ez a mostani, nem is tudom miért, megmaradt.

 

Így szólt:
 

Két férfi beszélget.

- Emlékszel arra a szerre, amit a katonaságnál adtak nekünk, hogy a férfiasságunk erejét csökkentsék? A totemoszlopunk ne álljon oly ékesen?

- Igen. De most miért kérdezed?

- Mert úgy érzem, most kezd hatni.

S ezt a viccet egy kórházban levő férfi küldte be a maga hangulatának és kórházban lévő férfitársainak javítására…

 

A Dirty Dancing zenéje szólt többek között reggel.  

Hallgasd szeretettel!


http://www.youtube.com/watch?v=4gH-qFeRa7E&feature=related