Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Télközelben
stapi• 2010. április 30. 22:22
Télközelben
Fa és bokor levetkőzött,
elmúlt a nyár, búcsút int.
A meggyérült ágak között
kósza szellő ködöt hint.
Vörös szemével ridegen
tekint a nap az égről,
Megfáradtan és hidegen
emelkedik az éjből.
Lehullt ágak szövevénye
erdő alján szerte-szét,
Faháncs-karú, hajlott néne
szedegeti a rőzsét.
Dermedt mezőn ekék fénye,
a barázdák feketék;
Varjúcsapat elesége
kúszik-mászik benne még.
Kihalt tájon az őszi dér
sziporkázik, havat vár.
Fázom én is - hervadt levél, -
érzem: a tél közel már.
2010. március 25.
stapi2010. július 27. 15:35
Kedves LIne, bocsáss meg, az előbb neked írtam, de eltévesztettem a nevet. Így hát még egyszer:
Kedves Eta, köszönöm látogatásod és örülök, ha tetszett! Üdvözlettel: István
stapi2010. július 27. 15:32
Kedves Anikó, köszönöm látogatásod és örülök, ha tetszett! Üdvözlettel: István
LIne2010. július 27. 13:40
Csuda jó!!!
stapi2010. július 6. 11:32
Anikó, nagyon szépen köszönöm, hogy időt szakítottál rám!
nefelejcs2010. július 6. 10:19
Kedves István!
Nagyon tetszik ez a versed. Szemléletes, ott voltam én is, a hangulata magával ragadott.
Ritmusos, szép rímekkel. Szinte kezdtem várni a telet.
Gratulálok!
Szeretettel: Anikó