Mesehiány

stapi•  2017. március 2. 14:38

Miről írhatnék mesét?
Mondjátok meg, gyerekek!
Hisz amit én mondanék,
csipogják a verebek.

Minden mese foglalt már,
ami szóba jöhetne,
meseország rég bezár,
mire újabb követne...

Mondjátok hát meg nekem,
mi legyen a témája.
Mese-múzsa nincs velem -
A kutya meg a mája!

Nem tudjátok ti se hát?
Mondd meg nekem, Emese!
- Buta kérdést mond a szád.
Téma legyen: a mese! -

Meséről szól hát a szám,
kezemben a libatoll.
Leírom, de nem nagy szám,
'mit enged a protokoll.

Mert aki itt mesét ír,
készüljön fel rendesen!
Aki pedig csak itt sír,
hallgasson el csendesen.

Ennyi volt hát a mesém,
amit írtam szombaton,
itt csücsül a toll hegyén
az utolsó mondatom.

2017. március 2.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

stapi2017. március 3. 13:27

@BakosErika: Köszönöm szépen, kedves Erika! Jól esik ezt egy kiforrott költőtől hallani. El se akarom hinni... Azt hiszem, vissza fogok járni újra és újra elolvasni! :)))

BakosErika2017. március 3. 12:47

Meséről szól hát a szám,
kezemben a libatoll.
Leírom, de nem nagy szám,
'mit enged a protokoll...

Nem könnyű a gyermekeknek írni, ám a te versed nagyon jól sikerült.
Gratulálok, kedves István.