Kongó szívből

stapi•  2013. március 19. 22:06

Kongó szívből száll a sóhaj,

míg a kaptár lágyan zsong.

Fülemben még az ásózaj,

az emléke itt búsong.

 

Ott, a múló pillanatban

csak a kopár föld maradt,

mély fájdalom szállt a dalban,

megpihenvén ott alant.

 

Méhek száza jött, siratva

másik felem hamvait –

édes nektárt ha ihatna,

mely elhagyná ajkait.

 

Derűs arca most kőkemény.

Hosszú az út, vár az ég...

A felszálló pára mentén

látni vélem szellemét.

 

Zsong a kaptár, tavasz éled,

a két szemem feltekint.

Elibém a gyászos véset

álomszerű ködöt hint.

 

2013. február 28.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

stapi2015. január 4. 14:21

Kedves Margit, köszönöm, hogy meglátogattál! (Úgy érzem, sosem gyógyulok meg.)

pete572015. január 4. 13:36

Megható, én is átéltem már ezt. Régen volt....
A vershez gratulálok!
Margit

stapi2013. december 11. 19:14

Köszönöm szépen, hogy itt is meglátogattál! (Úgy emlékszem, a főoldalra is feltettem...)

tzoldav2013. december 11. 19:06

szép és megható, gratulálok
jelölném kedvencnek

stapi2013. március 27. 17:09

Szima, bizonyára elsiklottam felette, de nem emlékszem, hogy valahol olvastam volna erről. Megadnád a linket? Előre is köszi!

Törölt tag2013. március 27. 00:59

Törölt hozzászólás.

stapi2013. március 25. 13:46

Kedves Sanyi, Kedves Erika!

Köszönöm szépen, hogy olvastátok! Közben valóban kiderítettük egy új fórumban (amit ma már nem találtam), hogy valószínűleg azért küldték a főszerkesztőhöz, mert először máshol publikáltam, más néven. Most már ott is kitettem a fényképem és láthatóvá tettem a valódi nevem is, hogy azonnal látható legyen, hogy ugyanaz a személy írta.

Pera762013. március 25. 13:19

Kedves Stapi, értesüléseim szerint más néven és máshol volt publikálva a Poet-főoldal előtt ez a vers, s mert a moderátoroknak kötelességül leellenőrizni a lopásgyanússágot is minden egyes várakozás alatt levő versnél, ezért került a főszerkesztőhöz. De Azt hiszem, ez már tisztázódott.
Tehát akkor: nincs más ok, amiért ne lehetne főoldalon publikálni.
Amúgy remek vers, ritmus, rímek, mondanivaló: minden a helyén.

szalokisanyi12013. március 25. 12:54

Kedves István! Finom művű, csodálatos alkotásod, olvasásakor, könny szökött szemembe. Megdöbbenve olvastam, a főmoderátor elutasítását! Ha kiemelt versnek jelöli, azon nem csodálkoztam volna!
Üdvözletem küldöm. Őszinte tisztelettel: Sanyi

stapi2013. március 19. 23:31

Kedves Edy, köszönöm szépen a véleményed! Úgy van, ahogy írtad. Nem értem, mi mást olvastak ki belőle... Sajnálom, hogy ilyen verset kellett írnom, szívesen kihagytam volna. Nem kívánom senkinek ezt az érzést.

EDY2013. március 19. 22:47

Olvastam már ezt a versedet, akkor is és most is azt tudom mondani, hogy ez egy olyan művészi alkotás, amelynek mély és átütő tartalma van. Különleges és méltó. Én nem tudok Neked válaszolni, de valaki nem jól mérte fel itt a helyzetet.
Az elveszített párját sirató költő verse ez, rám olyan hatással van, mint Zelk Zoltán: Sirály c. verse, amelyben elhunyt kedvesét siratja.
Ha ez a vers nem kerülhetett fel, az nem a szerző hibája.

stapi2013. március 19. 22:09

Miután ez a versem a főmoderátorhoz lett utasítva, itt publikálom. Kíváncsi lennék, miért nem jelenhetett meg simán...