Ibolya

Ibolya

 

Ibolya, harmatos virág,

szemem fénye, kicsiny leány.

Arcod pici gödröcskéje,

mint a napfény ölelése.

 

Hangod selyem, szemed lámpa,

kezed szépen van formálva.

Bodros fürtjeid hintázva

omolnak szél hintajába.

 

Orrod pisze, füled kagyló,

be gyönyörű gyöngyszemtartó!

Fehér fogad villogása

holdsugárnak csillogása!

 

Karod bársony, lábad formás,

Természeted egy hűs forrás;

Lényed bájos, hibád nincsen,

Nekünk adott a Jó Isten!

 

 

Kis István Mihály

2010. március 30.