Háladal

stapi•  2017. március 21. 12:00

Háladal

(Hermann Marika: A szív melege c. verse hatására)

 

Jégvirág az ablakokon,

jégcsap lóg az ereszen,

Erzsébet jön fehér lovon,

faág ropog deresen.

 

Novemberi fagyok csendjén

duruzsol a vaskályha,

öreganyó ül a helyén,

doromboló cicája

 

hunyorogva, az ablakon

madarat néz – nem bánja,

hisz odabenn, a paplanon

tele van a pocája.

 

A madárnak sincs nagy gondja,

öreganyó ellátta:

hogy a sorsát jóra oldja,

teletöltve a láda,

 

így a télben a sok madár

bőségesen jóllakhat,

örömteli táncot, ha jár,

vidám füttyöt is csaphat.

 

Ablakodban, ha meglátod,

kínáld te is magokkal!

Fogjunk össze, meg nem bánod,

hálálkodnak dalokkal!

 

2017. március 18.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

stapi2017. március 22. 09:51

@Zsuzsa0302: Köszönöm szépen, hogy elolvastad és értékelted! :)

Zsuzsa03022017. március 22. 09:30

Szép versed köszönöm, hogy olvashattam! Gratulálok!

stapi2017. március 21. 20:11

@Mikijozsa: :)

Mikijozsa2017. március 21. 19:04

@stapi: aha, lehet de minden csoda csak három napig tart:)

stapi2017. március 21. 18:57

@Mikijozsa: Köszönöm szépen, hogy olvastad! Az utóbbi időben majdnem csak Te olvasol tőlem... A többieknek lehet, hogy unalmassá váltam. (Ez persze csak vicc, - utalás a "parára". :)))

Mikijozsa2017. március 21. 18:14

Úgy kezdeném, szép vers, de ezt annyiszor leírtuk már, ezért azt írom, hogy ékesen jó :)