Emlékezés...

stapi•  2010. április 3. 16:48

Tanácstalanság

(Emlékezés)

 

Az ősz halovány mosollyal esett be szobám ablakán.

A szomszéd ház teteje vörhenyes fénnyel intett felém.

Magányos gömbakác bólintott át a túlról, üzenvén:

Megállíthatatlan rohant el a nyár, idővonatán.

 

Egy pajkos macska tűnik fel az úttest másik oldalán.

Játszana, de - tán eszébe jutott egy nyári szép emlék -

Megtorpan, és hunyorogva kémlel a kéklő ég boltján;

Aztán visszafordul és méltóságteljesen tovább lép.

 

Avarszőnyegen zizegnek tovább léptei, békésen.

Őszi hangulata van; étvágya sincs most egérhúsra.

Fehér szőrén vörös fénnyel, mint egy szürreális képen;

Olyan álomittas-forma, éppen illik őszi búra.

 

Elhaladott, nem látom már az ablakom üvegén át.

Kéklő égen ezüst-felhők úsznak tova lágy hullámban.

Útra keltek - vagy tán mégsem, csak tesznek egy nagyobb sétát...

Ősz lett, bizony ősz van! A lélek megsántul Magyarhonban!

 

 

Kis István Mihály

2010 03 13

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!