blog
Hívogató
Úgy-e, most már nem sokára vége lesz a télnek?
Meleg fényű napsugarak bundák alá térnek!
Madárdalos hajnal köszönt jeges kis hazánkra,
Felolvadnak mind a vizek rigóknak szavára.
Rügyek jőnek, kipattannak, ha a napfény táncol,
Ünnepelnek majd a rétek esőknek szagától.
Derű járja át szívünket, mosolygunk az égre;
Itt vagy újra drága tavasz, megérkeztél végre!
(2017)
A herceg rajza
A pirkadat már lekapcsolta
a fájón zavaró fényeket.
Mi tőle tellett megharcolta
és maga sem tudta miért nevet.
A herceg szótlanul rajzolta fel
álmai határán a kerítést,
S már tudta jól, hogy hol van a jel
mi megmutatja neki a rést.
Hozzá hajolt és érezhette:
lélegzete mindent áthatott.
Egyre gyorsabban, zihálva vette
magához, mit emlékbe ráhagyott.
Remegve könnyei alá tette
imára kulcsolt két kezét.
Tágyra nyílt szemmel észrevette
a messziről szűrődő lágy zenét.
Elé tárta hát kitakart szívét,
gondolván arra kit úgy szeret,
s megérezvén álmai ízét,
a titkos résen átkéredzkedett.
Rejts el (Bódi Kati Rejts el c. képére)
Anya, ha megint erre jár,
ugye megtudjuk, mire vár?
Vagy elviszi az őszi szél,
akkor is, ha erről beszél
már mindenki a világon?
Imi, a legjobb barátom
is csak ezt tudja mondani!
S csak bólogat Réka, Dani.
Anya, ugye te megvédesz?
És a szappan is elég lesz?
Bújtass el kérlek, mert félek!
Még nem sok ideje élek.
Talán föld alá kellene!
Vagy vízbe! Dunsztos üvegbe!
Velem lenne az aranyhal,
tudnánk beszélni szavakkal.
Tudod, anya, mit kívánnék?
Nem kell szivárvány, színjáték!
Hanem hogy többé ne legyen
betegség földön és egen.
Akkor majd mind az emberek
vidám táncokat lejtenek.
Maszkot sem kéne hordani.
Jó lenne! – bólogat Dani.
Anya, te biztosan tudod!
Elkerül a baj, mint legutóbb?
Mindig erről beszélsz nekem.
Ne hallgass most se! Így legyen!
Költő
Világra híjja a magot s költi,
látatlan szálakkal egybe ölti,
mi egyszer tova lett. Újra éled,
kedvének hangja szerte széled.
Kovácsol új, zengő harangokat,
mik egymásnak adják a hangokat.
S mind kit átjár e különös dallam:
felköltöttek - suttogja halkan.
narancsfákat ültetek :D
narancsfákat ültetek
gyereket is szülhetekisten mossa arcomat magam vívom harcomat ha jönnek is érettemmert magamat kérettemnem adom oly könnyen ám ejtek néhány könnyet, lám aztán mégis nevetekbút, bánatot temeteknem élt ilyen könnyedénsenki még a földtekén s ha majd ássák síromat nem halljátok kínomatrám száll béke, nyugalomisten szívében lakom..