Földanya és a Hang...

Denn•  2024. június 7. 15:35  •  olvasva: 19

MESÉLŐ

….....Valaki őt éppen nézte,

Pedig nem volt neki szeme.

Hát ezt bizony én nem értem,

Földanya a becses neve.


Nagy tisztesség ér most minket,

Gondolatait hallhatjuk,

Ha megdobban ettől szíved,

Ezt itt és most nem álmodjuk.


FÖLDANYA

Az én lelkem is magány sújtja,

Már az ősidőktől kezdve,

Egy barát minden vágya,

Vagy társ, hogyha érint lelke.


Törvényemet felülírja

Tán egy nap a magányom,

Nem fakadnék attól sírva,

Ha levél lennék a fákon.


De én egyetlen vagyok,

Mint óriás focilabda,

Csak egy helyben foroghatok,

Ám gurulni is oly jó volna...


Apróságként gyermek kézben,

Játék, melynek lenne lelke,

S ő játszhatna önfeledten,

Boldoggá épp ezzel tenne.


Ám de vagyok óriási,

Nincsen hozzám fogható,

Bár lehetnék más, akármi,

Mondjuk csak egy léghajó.


MESÉLŐ

Ekkor egy hang csapódott be

Gondolatai folyamába,

S a szót nyomban átvette,

Cseppet sem lacafacázva.


HANG

Sajnálod itt magad egyre,

Mint egy lelkes száraz zsemle,

Nem lesz soha már jó kedve,

Mert az ember meg, nem ette.


Lennél labda,vagy léghajó,

S vezérelne önző érdek,

Vagy egy aprócska földgolyó?

És sok milliárdan hol élnek?


Lemondanál róluk tényleg,

Hogy egy gyermek játsszon veled?


FÖLDANYA

Ezt most tőlem számon kéred?

Még szép, hogy ilyet sosem teszek.


Na de ki vagy egyáltalán,

S ráadásul hallasz engem...


HANG

Az igazság majd rád talál,

És ez így van éppen rendben.


Nem az számít én ki vagyok,

Hanem az, hogy te ki lennél.


FÖLDANYA

Biztosan hallucinálok.

Persze ez is jobb a csendnél.


HANG

Áltathatod magad ezzel,

Legyél olyan,mint az ember.

Takarózhatsz közhelyekkel...

Tedd,ha ennél több már nem kell.


Hatalmas megtiszteltetés

Már maga a létezésed,

Na de mégis mondd, mit remélsz,

Ember módra lehet élned?


FÖLDANYA

Érintett már a gondolat,

Én is csak érző lény vagyok,

Úgy elűzném magányomat,

Jöjjenek végre szép napok.


HANG

Nem érzed át a lényeget,

Mi is a te küldetésed,

Hogy a bolygón élet lehet,

Ebben van a fontos részed.


Szélvihar, apály, áradás,

Tikkasztó hőség, jégeső...

A hangulatod nem más,

Mint befolyásoló tényező.


FÖLDANYA

Ezt persze én is jól tudom,

De gépként nem működhetek.

Hiszen ki nem kapcsolhatom,

Amivé olyankor leszek,


Mikor a Magány eláraszt,

Akár egy óriás folyó.


HANG

Nyújtson olyankor támaszt,

Hogy nem vagy mondjuk léghajó.


Egy magasztos küldetésnek

A kiválasztottja lettél,

Milliárdok általad élnek,

Mi lehet fontosabb ennél?


FÖLDANYA

Furcsa, úgy beszéltél éppen,

Akár Isten is lehetnél.


HANG

Ő üldögél fent egy széken,

Mást nemigen tesz ennél.


FÖLDANYA

Arra utaltál ezennel,

Nem tartod Őt nagyon sokra?


HANG

Bár állást foglalnom nem kell,

De más megoldás jobb lett volna.


Az ember nagy-nagy szabadsága,

Látjuk hová vezetett,

Egymást hajtják rabigába,

S csak kisinas a Szeretet.


De hagyjuk most ezt a témát,

Talán megbeszéljük máskor,

A lényeg,korlátaid lépd át,

Mert nem vagy egy az akárhányból.


FÖLDANYA

Van igazság szavaidban,

Ezért most csak egyet kérdek.

Azért nem voltál ily gondban,

Mert nem érzések vezérelnek?


Engem igen, egyfolytában,

Méghozzá az emberiek,

Elvagy úgy a nagy világban,

Hogy a lelked hűs és rideg?


HANG

Ez két kérdés volt,s felesleges,

Mert Földanya nem én vagyok.

Csakis Isten tökéletes?

Választ erre nem adhatok


A múló idő lesz a válasz,

Még csak kérdezned sem kell,

Emberséged lehet támasz,

Amely ha kell, átölel.


Ám de magával is ránthat,

Ha rosszkor engeded közel,

És rád omlik lélekvárad,

Hát ne parolázz emberrel.


FÖLDANYA

Nincsen módom ilyet tenni,

Ők nem tudják, hogy létezek,


HANG

Vannak köztük akik sejtik,

A nem átlagos egyedek.


FÖLDANYA

Ezek szerint jól ismered őket,

Sőt talán közöttük is élsz?


HANG

Lehet majd rád cáfol az élet,

Mert épp most tévútra lépsz.


FÖLDANYA

Nem vagy ember, nem vagy Isten,

Akkor biztos idegen lény.


HANG

Azt felelem erre csendben,

Hogy épp csak pislákol a fény.


Azt kérdezem végezetül,

Egy emberrel cserélnél-e?

Vágysz arra ott mélyen belül,

A tested legyen az ő teste?


FÖLDANYA

Ez a kérdés nehéz nagyon,

Megérintett a gondolat,

Üldögélni egy domboldalon,

S valóra váltani álmokat.


Ó mindössze néhány percre,

Emberi lény lehetnék,

S azalatt egy társam lenne,

Mert tiszta szívből szeretnék.


Persze ez csak egy szép álom,

Valósággá sosem lehet.


HANG

Na és ha kapuját kitárom?

Ezáltal már kaphat helyet.


S tárt karokkal téged várna,

A Valóság birodalma.


FÖLDANYA

A hamis szó nem visz táncba,

Ilyet tenni csak Isten tudna.


HANG

Lehet így van, lehet tévedsz.

A Kétely most reád tapad.

De kérlek többet ne kérdezz,

Az igazság rejtve marad.


Gondold át a javaslatom,

Aztán majd beszélünk újra.

Persze,ha lesz rá alkalom,

S ennek Isten a tudója.


FÖLDANYA

Várj...Kicsit még maradj kérlek,

Ennek nem lehet így vége.


MESÉLŐ

Nem kívánságműsor az Élet,

S a Csend felelt kérésére.


Valami kezdetét vette...

Vagy valami véget ért.

Azzal mi lehet Isten terve,

Hogy hallgatod most e mesét?


Melyről érzed egyre jobban,

Valójában nem is mese,

Láng, amely épp fellobban,

S táplálja az ember hite.


Persze lehet ezer más is,

Legyinthetsz csak...”Sok-sok frázis”

De lehetsz majd olyan mázlis,

Hogy egy furcsa „adatbázis”,


Ahol rálelsz éppen arra,

Mit nem leltél meg még soha,

És közelít annak napja,

Utat mutat lépted nyoma.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!