RapperVers
GondolatokOlyan kor köszönt...
Olyan kor köszönt...
Olyan kor köszönt,
mikor gyanús lesz az, aki lát,
és aki gondolkodik,
és aki szabadságra vágyik...
A tisztán látás inzultust gerjeszt,
a gondolkodás provokáló,
és a szabadságra vágyás bűn...
Ez most az ő koruk...
A szemellenzőt viselőké.
Az irányíthatóké.
A szabályozottaké.
És megbélyegzik aki lát nem csak néz,
elnyomják és csendre intik a gondolkodót,
szabályokra kényszerítik aki szabadságra vágyik.
Macska tollából merítkezve
Ezt a költeményt, Macska(nő) novellájának története ihlette... A címét nem írom ki a novellának, mert én is csak próbaolvasóként olvastam, még vár a megjelenésre. Remélem, megjelenik...S mivel a versnek a novella címét adtam, így vers is anonim marad...
Te jobbról jössz, én balra nézek;Biz tudom, ott nyugodni térsz, Setét köntösöd felemészt, Csak várom a csodám, így vérzek.
Hűvös nekem hajnali éberséged;Bizonygatsz talmi lapokkal, Reményt árasztasz csalókkal, Símogatásod, csalfa kedvességed.
De tudd meg, én sosem várlak téged;Szívem oldalának táját lesve, Lenn a mélyben.
Majd jő, ki halkan szól: Most véged;S lesz boldogságom lelke, Fenn a fényben.
A második Énem
Mára - nem érdekel mit is gondolnak.
Mára - üres szó lett sok ígéret.
Mára - nem mérték amit mondanak.
Mára - üres szívből jön az ítélet!
Mára leporoltam magamról a szennyet,
Átvágtak, kihasznált a sok gyökér.
Porból felállva tekintem a mennyet,
Csak nevetek a sok elhullatott könnyekér.
Mára elfogyott a jellem,
a jófejség meg ilyesmi,
Maradni akarsz?
Próbálj a körhintámból nem kieseni.
Piszkos módon pörög,
Olyan gyilkos fajta,
S aki hajtja (Én)
Lett a leggonoszabb rajta.
Nem azért mert kell, igazából jólesik,
S teszek rá, ha valakit evvel megbántok.
Pusztuljon mind, akik csak hibáimat keresik,
Évek teltek el, miket mára bánok!
Már nem várok semmit,
Se magamtól se mástól,
Éljük az életünket,
Csak van akit még gától,
A lelkiismeret...
Ez komolyan boldoggá tesz,
Mára befejezem, de holnap folytatása lesz!
Amikor már késő
Sokszor nem mondom, mert remélem érzed,
Zivatarban napsütés, ha a szemedbe nézek.Ezerszer is megáznék, hogy tudjad mit is érzek,Rengeteg szó van rá, de elmondani félek.Egyedül csak Te vagy, csak Neked adnám életem,Tehetetlen vagyok, a szívedben rég nincs helyem.Lehet tévedek, őszintén vágyom rá, hogy így legyenEgy legyen a jövőnk, s egy a most, a jelen.Kell várok még, kell várok míg tudok,...érted...értünk...hiszem hogy ezt tudod...Finomra hangolt szavak, lágy ritmus amit érzek,Nem maradt már semmim, belül tiszta szívből vérzek.Elragadó volt, ahogy forró ajkunk összeért,Miért van most a távolság mérföldekbe mért?
Most csak ülök egy padon, kopott emlékkel festett,Nemtudom, talán hagyom, az idő majd elfeldtet.Talán megszokom hiányod, talán egyszer megértem,Talán túl nagy a szívem, de kicsi két egészben.Én most is odaadnám, cserébe nem kérek semmit,Csak érezzem szeretsz, de nem érek már ennyit.Hogy visszakapjalak, hogy szeresselek mer kellesz,A mindenség és semmi, Te Nekem ennyit jelentesz.
Most már tudom...csak a most már keső,most már "semmi" vagy a mindenségben végső.
Nekem a levegő, a fény, az éjjel a nappal,az álomban a valóság, a valóságban angyal.Nekem rosszban is jó, keserűben is édes,Nekem Te voltál minden, a szívem érted éhes...
A másik Énem
Sokan mondták az érzéseimre hogy tiszták, meg látják,
De a lelkem vad tűzben ég, az acélt ezen vágják!Az angyalok sírnak, mer tudják jól, hogy ki vagyok,A démonok is rettegnek, ha éppenséggel kivagyok.Nem ilyennek születtem, de átnevelt a végzetem,Elborult lett az életem, és a retry-t már nem kérhetem!Az álmaim megtörték, mikor még meg sem szültem,Hát lettem rémkép, és ezt a valóságba küldtem!
Azért lettem rideg, mert túl sokat törődtem,Revansot nem vettem, csak létezésük töröltem.Sok fájdalom...mint felhők fölöttem,Napról napra növekedtek, és én hozzájuk kötődtem.
Hazudnék ha mondanám, idővel majd változok,Nem ámítok senkit, ha kihasználnak átkozok.Kirekesztett vagyok, egy száműzött senki,Egy olyan világban, hol az értékrend már semmi!
Hol szenny lepi az elmét, rohasztja a pátriám,S így próbáljam tartani az emberi empátiám?A terápiám erre egyszerűen tök érdekes:Amit kapok azt adok. Ugye hogy tökéletes.