graffiti

úh az igazi nyár

nem ver fejbe

csak száll

reggeli hűvösök

szerte

fénylő bűvkörök

ontják a boldogságot

hejj de

ne mondd hogy sok

tündértáncok a virág körül

lepke

száll és a világ örül

bújócskázik a nap

hal a vízben él

aki ad az kap

jó-remény

szellő delel a lombok közt

már lassanként fél egy

az ingán egyet lökj

és aztán már kedd

estébe hajlik a délután is

ez a mindennapi kaláris

hordjad bátran jól áll

rád vár

és majd az este is ragyog

ahogy az elmúló napok

szemedbe lopják az álmot

épp ott

lakik a jóisten is látod

ha fázna adjál rá kabátot

nehogy elkapja az ebolát

nahdehát...

most olyan matt a hajnal

párás fénytelen

de persze madárdallal

megspékelem

mindenféle fűszerek

ízek illatok

jah a régi ószerek

vasárnapok

csendes eső pötyög

valami gépelés

a szívemről csöpög

az ébredés

levélfrissítések 

zöld a zöld

mindent értek

lapos a föld

valami füst a fák felett

evez

lehet hogy egy elfeledt

lemez

mit régen játszott a gép

vagy sose

amúgy a fény szép

a lét szerelmese

a kánikula dörömből

engedd ki a bőröndből

ú had arasson

ma ez a parancsom

lekonyuló inda

kifulladó bringa

minden olyan fullkontakt

ez a nyár-kompakt

víz fölött pár bogár

reggel ég-homály

bam-bamm volt

tán homokszórt

ma meg tüzel a jóisten

más dolga sincsen

amúgy nem is tavasz 

de ravasz

égig érnek a fények

és a csalfa remények

de ez egy ilyen nyár

nézd ott száll

tapsoló lepkeszárnyak

akár a vágyak

szállnak

fény-árnyék játék

vár még

égkék

felizzik a pillanat

a fény arat

szabad

kérdezi

és én neki

a fülébe súgom

hogy ...