graffiti

orgonán játszik a fény

valamilyen moll bugyog

ott fenn kék ösvény

felhők közt imbolyog

játszi szél leveleken lapoz

és néha bele-beleolvas 

talán egy óda a naphoz

mondja mosolyogva a holnap

ébredek bele hullámtérbe

itten lüktető frekvencia

de nemtom mi is kéne

á talán az óperencia

reggel párás hűvös

paplan alatt a nap

de a május bűvös

s instrukciókat kap

suttog az erdő mező

dünnyögnek a méhek

semmi sem kötelező

csak a szerethetnélek

zöld és kék május

madarak az ablakon 

nap és már huss

bárányfelhő a plafon

szarka keresi istent

és látom galamb

hal már rég elcsent

s az élet kaland

az ember minden tükör mögött

nem én vagyok

á persze mindenki lökött

csak a smiley ragyog

és ahogy a naplement lement

valahová az éjbe

a kedvem is elment

csillagtérbe

belelihegni a délelőttbe

ó ez a tavaszi zsongás

virágzó alma vagy körte

fákon méh itt a montázs

szél kergeti a barikat fenn

mozgalmas még az ég is

látod milyen közel a menny

és talán ezért örök tézis