graffiti

töpörtyűt sütök ebéd után

á nem propánbután

hanem az égő fa...venyige

hoz ide

régi illatokat szagokat

ami hat

avagy pár hete

jövök ide

bágyadt a délkörüli lét

azért is írtam izét

meg az aggoknak nosztalgia

valakiknek kell hatnia

bár lehet 7-is

nincs leírva tézis

a hulló levelek között

valahol van hozzám közöd

egy szőke nő fut a verőfényben

haja lobogó sárga láng

szemem melleiben fürdik éppen

s isten mosolya nézett ránk

és ez a pillanat szinte végtelen

vissza-visszatérő kép

már tudom itt van a helyem

megsúgta nekem a kék

ma húztak a vadlibák délre

így nézhettem félre

mert közben főtt a téli izé

egy év-életé

törköly és már kész vagyok

reggelek éjjelek nappalok

kinn néztem milyen a világ

így gondolva rád

még ma is és mindörökké

azé éredköl mivé lötté

bár sohasem tudom meg látod

az emlék átok

és a paradicsom is rohad ma

kit érdekel a viagra

amikor az élet örök virága

spirálba

tekeri a dns-t

és felépíti a zédes ez-t

látod maradok itt mindörökké

egy emlékben hogy szeretté

napfény folyik a délutánra

méz

nyújtózkodnak az árnyak

szárnyak

s repítenek az egekbe fel

az az a hely

ahol az édes ősz lakik

akik

feljutnak hozzá oda

a csoda

várja őket szertelen

a hely... neked s nekem

pára kavarog és meleg van

lassan elönt a félhomály

benn házban panelban

fényt indukál

kinn sétáló árnyak

1-2-1

élet a késő délutánnak

persze egyre megy

zöldek barnásba csúsznak

lenn tócsa van

ősz íze van a csóknak

stb tam-ta-tamm