sir Lüphil blogja

Lestem az utcára

Az eső kabátban

Sarkából folyt a víz

Arcáról egy csepp sikít

 Esett...

Én meg a ketrecben

A kocsmában tengődtem

Közepében estebédnek

Poharam hidegen csillogott

Én ridegen figyelem

Kalimpálnak buborékok

Felfelé,  én elpusztítom

Vagy ő pusztít el engemet

A még józan eszemet

Törölgetem képemet

Mi lesz velem, mi lesz velem?

Semmi, csak nézek kifelé

Látom az ég tetejét

Felejtőben sétálgat

Egy nő, ki sír az utcánkban

Nézem én komoran

Ő nem lát csak sorban

Elsorolja, mi gondja

Férj, nő, hűtlenség

Sablonos tettenérés

Fűtve van és ugrik fejest

Én nézem a tízemeletest

Milyen szép ez a nap

Emberek halnak

A dalnak vége, tátva várom

Sorban, míg ők is ugranak...