Minden ami nem fért belém..

sintax•  2019. június 5. 23:56

Élet egy téglalapban

A szellő illata ugyanaz mint tavaly
Fénycseppek játszanak az orgonán
Szivárvány cimbalom dallama zavar
Túl korán, túl korán...
Ugyanaz a melegség, tán szeret még?
Menekülő füstfelhő, hosszú utazás
Minden egyes állomás egy csillag
Örrökké kutatás és bűntudat, mindenki itt hagy.
Én is itt hagyom ma önmagam.
Hiába táncol bőrömön a nyári napsugár
Ha a lelkem hazug s romlott, engem is utál.
Utálok az lenni aki vagyok, de más nem lehetek,
Nem engedhetem el a kezedet, mi eddig vezetett.
Csak az ablakom maradt ahonnan.. légy erős,
Ez posztmodern hazugság 20% fényerő.
Nem látok rendesen pedig az ég is tiszta,
Látom a zöldellő tájat, kirándulós képek, felfokozott hangulatban égek, azt hiszem lapozok, nem bánom ha megbotlok és kihullik a kezemből az életem, pókháló szőtte repedések közt szűnik meg az értelem.

sintax•  2017. október 14. 17:03

Lehetett volna másképp

Fájdalmas kötelek feszítik meg íjamon az ideget, rajta táncol a kín. 

Fájdalmas közhelyek, amiken mindennap feszítesz egy kicsit, morajlik a felszín.

A századik menyországod is egy temető, benne egy üres báb zokog. Hagyd hogy érezze a fájdalmat. Töltse meg csurig az élet kelyhét halállal. Úgy sincs senki aki ilyet elvállal.

Levelek az égnek? Egy szonett a szélnek. Egy óda a nyárnak, hiába várnak. Nem maradt másom amit felkínáljak. 

Valami más, kiben láss meg annyi bánatot, hogy megnyisson egy új távlatot?

Kiben van ennyi bátorság?  Ki sírna mellettem, ha elvetettem minden kincsem. Ez a távolság...

Látod más vagyok. Én kényszerű szabadság, meredező egyensúly, vérző szakadtság, bűneim az ég felé, tied a föld elé. Nem leszek az álmaid és céljaid közt év-relé.

A boldogság az, mikor nem fáj, nem mozog a száj és nem tép szét az üresség.

Nem folytogat a süketség, nem kérdezel vissza, nem érzem hogy koszos, nem érzem hogy tiszta. Nem érzek semmit sem. Akkor most üres vagyok? Széttép az üresség, boldog pillanatok? 

Néma önképzés a síneken, mond meg te miért ne? Kiért te is megtennél mindent.

Én csak ballagok tovább, de már itt fennt. 

Ugyanazok a körök vannak lefutva, törött karom sem lett ép. Ön vagy én? Megérteni nemtudna? Lehett volna másképp.