Science fiction történetek-novellák

MrMojoRisin•  2014. december 3. 14:36

Ősrobbanás

      A föld magja túlhevülőben volt, ez nem is csoda hiszen az utóbbi években rettentően meg volt terhelve a bolygónk, sajnálatos a hir de már nem birja, felrobbanni készül a magja.

       Tudósok százezrei dolgoznak a megoldáson. Éjt nappallá téve és látástól vakulásig fáradoztak, hogy megérthessék miért is következett be mindez. Mindezek után pedig találják meg a megfelelő láncreakciót és hatástalanitsák eme geológiai bombát. 

       A tudosóknak végül átmérőről átmérőre és veszélyeségi szinttől felbecsülve sikerült megoldást találniuk eme jelenségre, mivel sikerült megépiteniük a leghatalmasabb termonukleáris hütőberendezést, amely dolog képes lefagyasztani bármit is az abszolut nulla fok szintjére igy például a föld magját is, semmiféle kárt sem okozva a szeretett természetességben és a természetben. 

        Eme szerkezet az oroszországi Vlagyivosztok városának a közelében található, körülbelül 10 km-re észak-déli irányban.

        Viszont még akad egy súlyos probléma, és pedig az hogy miután az egész magot lefagyasztották számolni kell azzal a ténnyel, hogy a föld forgása is leállhat teljesen mivel az tartja mozgásban az egész bolygónkat, ha pedig ez mégis bekövetkezne az súlyos katasztrófa elé állitana mindannyiunkat.

        De szerencsére nagyszerü tudósaink erre is kellően feltalálták magukat, ugyanis abban a pillanatban amint a föld megál majd a nevezetes forgásában egy plutóniummal töltött rakétát küldenek fel az űrbe és onnan visszalőve egyenesen bele a föld szivébe had kezdjen el dobogni újra. 


                                                                                                                         Keltezés ideje:2014.december.02-án.

MrMojoRisin•  2014. december 3. 01:48

Az utolsó ember a földön

        9.050-ben járunk, a Földön az élet bolygóján ahol csodaszép és végtelen űdezöld minden:- bokor, fa, fű és virágfélék az állatokról meg nem is beszélve. Csak egy valami hiányzik; és pedig az emberiség. Egyik napról a másikra csak úgy eltüntek minden előjelzés nélkül, fikarcnyi nyomot sem hagyva maguk után az árvák. 

        Egyetlen egy valaki ugyan maradt és ez a valaki egy gyönyörüséges nő. 

        Kék szemei közt, finom orra alant pedig tűzes ajkai tűzeltek egyrészt; másrészt pedig oly keserű és bágyadt volt, mint téli éjszakákon a megtestesedett szomorú fűz. Halovány arca és rejtélyes tekintete elárulta, hogy miotától nem volt közelében ember, nem hogy akár egyetlen egy férfi is érintette volna karcsú és fenségesen csábitó derekát, melyet a friss űde szellő járt át.Ámulatba ejtő látvány lehetett ahogy egy hegygerincen állva reája nézett a világra. A világra, amely talán most volt a leggyönyörübb talány.

       A hegygerinc alatt amelyen állt, rengeteg szarvas és őzike ugrált vidáman, odébb egy vaddisznó csoportosulás haladt szép lassan, a bozotósban különféle nagymacskák lesték éles karmaikkal, fogaikkal és nem utolsó sorban éles szemeikkel együtt a napi préda adagukat.

      A magas végeláthatatlannak tünő égszinkék égen hatalmas ragadozó madarak keringtek áldozatokra lesve.

      A tengerek, folyamok és oceánok vizei is visszanyerték eredeti szinezeteiket. Öröm volt ezt mind nézni egyetlen szempár részéről.

      Nem volt már, hogy mi meg zavarja a teljes ökoszisztémát. Minden vissza állt a régi kerékvágásba. 

      Nem voltak már felhőkarcolók sem pedig nagy metropolisok. Sőt tovább megyek nem voltak országok, nemzetek, közösségek. Nem volt már szinte semmi ami eme hirtelen felemelkedett és hirtelen letünt civilizációra emlékeztethetett volna, ha csak figyelembe nem vesszük azt a tényt, hogy itt maradt tanúnak és hirmondónak egy csinos hölgy aki megtarthatja magának az egész történetét, mivel nincs kivel megossza bánatát-keservét vagy várja öszinte szerelmét.

     Egyedül lakik a rengetegben saját kezüleg épitett kunyhóban, egyetlen egy társa pedig egy régi tükör, melybe olykor ritkán beletekintve önnön-önmagát láthatja teljes egészébe.


                                                                                                                             Keltezés ideje:2014.november 30 és december 01 között íródott.

MrMojoRisin•  2014. december 3. 00:44

A Részecskegyorsitó

      Eme történet nagyobbik része pusztán a képzeleten alapszik, a benne szereplő személyek egytől egyig kitalált személyiségek, egytől egyig a képzelet szüleményei rengeteg egyébb dologgal együtt. A szerző vagyis jómagam nem vállal értük semmiféle felelősséget.


Dátum:1954.szeptember.29.Idő:29:09.Hely:Svájc, Genfi régio, A Cern központja. Valahol; valamikor a korai múltban.

       Bizonyára mindenki hallott már a nagy Hadronütköztetőről a Genfben müködő Cernből; melynek célja a világ megértése, keletkezése és a Multiverzum-Univerzum teljes feltérképezése.

       A Big Bang vagy másik nevén a Nagy Bumm, valamint az Ősrobbanás. A kezdeti állapotból való kitőrés. Tudósok milliárdjai dolgoznak keményen, hogy megérthessük kik is vagyunk és honnan is származunk.

       Évek alatt rengeteg részecskét ütköztettek ezen a helyen, kisebb-nagyobb problémák és sikerek közepette. Ezt nyilván bizonyára mindannyian tudjuk, de amikor a nem is oly távoli jövőben járunk keserves problémákba ütközhetünk.

9.000 év múlva

       Teltek múltak az évtizedek és évszázadok, a feszültség is nőttön nőtt mig nem egyszer csak egy végzetes detonációs hiba következtében fel nem robbant az egész mindenség. A hiba forrását tekintve egy parányibbnál is parányibb részecske volt a felelős. Onnan terjedt el az egész gépezetre és aztán késöbb az egész rendszerre is megfertőzve a gyorsitó közelében élő összes élőlény életét, beleértve egyaránt állatokat, nővényeket és embereket is. Legfökébb a tudósok kerültek végeláthatatlan veszélybe, de nekik köszönhetően végső megoldást találtak a probléma orvoslására és a mihamarabb való kijavitására is.

      A tudósok nehezen értették meg az egészet, de végül csak sikerült megérteniük és sikerült kijavitaniuk a hibákat, de ez már egy másik történet.


                                                                                                                                            Keltezés ideje:2014.november.29.

MrMojoRisin•  2014. október 1. 00:03

Az idő, mely ketté hasítja a gondolatokat

Teltek az évek-évmilliárdok. Biztonságos hely már kevés létezett a földnek a tökén. 

          A M.A.G. (Magánalakulatok gazdasági csoportja) korlátlan szabadságot adott, annak a pár embernek akik nem vettek részt a korlátlan és kortalan idő hasításban. Akik pedig részt vettek azok most kivétel nélkül élvezhetik az adott kor sajátosságait és adottságait. Természetesen mindenki csak is kizárolag az általa/általuk választott időkbe utazhattak vissza.

          A baj viszont igy is megtörtént. Elszartak mindent.

          Egy 5 fős csapat egészen a kőkorszakig utazott vissza, holott meg volt mondva vigyázzanak az időgépre.

                  De hát a gondolat ketté hasadt. Az egésznek nyoma sem maradt.

                                                                                                                                Keltezés ideje: 2014.szeptember.30.