Science fiction történetek-novellák
A semmittevő galaxisok
A világegyetem számos pontján túl jutott már ez a remek érzés.
Az ősi elemek gigantikus lételemre törekedtek. Mégse lett minden tökéletes, mert szerteszét robbant minden.
Zűrzavar uralkodott mindenütt kerek e világon s nem lelte párját semmi sem. Csodák csodájára mégis létezett a gravitáció, mely összetartott mindent amely nem csak ráció.
Egy hely azért volt még tágas univerzumunkban, hol semmittevő galaxisok kavircoltak minden pillanatban.
Ahol sem idő; sem tér és minden fene mód magába robban. Semmivé lesz minden majd egyszer egyetlen egy eszeveszett pillanatban.
Keltezés ideje:2015.április.29.
Egyedül a semmi közepén
Minden szertefoszlott időben és a térben, egyetlen egy ember maradt egyedül egészen.
Nem volt sem ismerőse sem pedig barátja, senki sem ki gondot fordit reája. Szerelme is ott hagyta, mert eltűnt ő is egyik napról a másikra.Teljesen egyedül maradt és nem tudta, hogy mitévő legyen.
Támadt aztán egy nagyszerü ötlete.
Elfelejti, hogy egyedül van és él tovább oly boldogan. Egyedül a semmi közepén, semmire se várva ezen a földtekén. Lassan biztosan megszokja mindezt és nem tesz semmit sem.
Mert nincsen semmi sem. A semmi az semmi, se eleje se vége sem pedig semmi.
Keltezés ideje:2015.február.26
Abszólut egyidejüség
A kozmoszi térben már csak a jelen maradt egyes-egyedül, nem volt sem múlt sem pedig jővő.
Minden együvé horpadt kezdet és vég nélkül. Célok sem léteztek. Egy időben történt minden és egy helyen.
Közelség és távolság. Minden egyforma hosszúságu és/vagy rövid volt. Ha elindultál egy adott pontból, ugyan oda tértél vissza. Az űr is csak úgy tátongott egymagába, körüs-körül határolva a semmivel. A semmivel, amelyben most nem volt semmi sem.
Egyet viszont tudunk bizonyosan, hogy ez az egész mindenség-semmisség nagyon is határtalan. Sem múlt sem pedig jővő, igy robbant szerteszéjjel az idő.
Keltezés ideje:2015.február.26
Az Androidok világra törése
- 5.500 év múlva az Androidok átveszik majd a hatalmat az emberiség felett; az élet bolygóján.
Miután ez megtörténik teljesen átfogjuk értelmezni a világról addig alkotott képünket.
Lesznek vesztesek és lesznek győztesek, de mind egytől-egyig elveszettek.
Szólt a jóslat valamikor a régi idők színt úgy rég elfeledett egyik fenséges korában.
De többet nem tuddni róla, mivel megállt végleg az óra.
Keltezés ideje:2014.december.13
A seprű harca
Még az elemi osztályban egy irodalom órán az volt a feladat, hogy történetet írjunk melynek főszereplői a tísztaság és a piszokság. Én speciel személy szerint tudományos fikció formába írtam meg, mível már akkor is nagyon szerettem az ilyen és az ehez hasonló történeteket vagy novellákat.Remélem tetszeni fog nektek édes, kedves poetesek.Ime
2000.11.21
Volt egyszer egy seprűbolt, benne sok hórihorgas, apró-cseprő új seprű. A takarításba az új seprű a legfontosabb szereplő.
Az őszi nagytakarításnak még nem érkezett el az ideje, ezért a lakás tele volt porral, a sarkokban hajszálnál finomabb pokháló csillan. A porszemek haditervet készítettek, a jelszó az volt hogy vesszen a tísztaság és vele az új seprű, a piszok pedig sokáig éljen. A seprű csak figyelt, semmi nem kerülte el a figyelmét, szövetséget kötött a tűzzel, a vödörrel, a surlókefével, a szappannal, a portörlők és a felmosórongyok hadával. Reggel rézkürt helyett az ébresztőóra fújta a riadót. A seprű hatalmas pusztitást vitt végbe a por, a szemét, a kosz és a pokhálók soraiban. A poroló, a forró vízzel telt vödör, a surlókefék, a szappan és a mosópor diadalmasan és diadalittasan befejezték a csatát. A csatatér újra ragyogott.
Az őszi nagytakarításnak vége. Öröm volt nézni ahogy az új seprű elfoglalta régi helyét a sarokban. Ott áll és őrködik, nincs pihenése, ám de nyugta se, mindig talpon van, amig piszok, por és szemét található a világon.