Ott fenn az olajfák hegyén

schvalmrozsa•  2016. március 20. 21:19

Ott fenn az olajfák hegyén

 

Ó, Uram, ott fenn az olajfák hegyén,

térdre hullva, könyörgőn imádkozva,

gyötrődtél fájdalmak szörnyű éjjelén,

készültél már keresztáldozatodra.

 

Ó, Uram, könyörgésed mily emberi,

ha lehet, múljék el tőlem e pohár!

Bűnök árjának keserű cseppjei,

ily nagy szeretet, áldozati oltár.

 

Vérző verejtéked földre hullattad,

félelem gyötört, várt kínzás és halál,

de te küldetésed meg nem tagadtad,

megdicsőült benned Mennyei Atyád.

 

Schvalm Rózsa

 

(2011-04-01)

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Kri012019. március 12. 07:19

Gyönyörű és csodálatos :) ! Nekem Jézus a természetfeletti Hősöm, Aki sose adta fel, sose hátrált meg pedig tudta mi várt Rá. Imádom érte!

schvalmrozsa2016. március 21. 15:12

Kedves Valika! Köszönöm szépen szép véleményedet.
Szeretettel: Rózsa

gosivali2016. március 21. 08:57

Me3gejtően mély, megérintő vers.