Tebenned én...

schmidtlivi•  2018. május 16. 12:53

Tavasz neszez, könnye pereg,

ujjonganak a levelek...

lomb rejtekén kismadarak -

szívük zuhog - dalra fakad...


Érzik mind, hogy boldog vagyok,

felhő simul - belül ragyog...

repdesek az ég tetején,

mert bennem vagy, s Tebenned én...



Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

schmidtlivi2018. május 21. 17:21

@dreaming58:

Köszönlek, drága Éva!
Ölellek...Li

schmidtlivi2018. május 21. 17:20

@szantogergely:

schmidtlivi2018. május 21. 17:19

@Paula.S.Tizzis:

Köszönlek! Ölelésem...Li

dreaming582018. május 18. 08:14

Sugárzik belőle(d) a boldogság :-)
Örülök. Ölellek.

szantogergely2018. május 16. 14:59

Repdesek az ég tetején,
mert bennem vagy, s Tebenned én,
boldog vagyok, könnyem pereg,
felnéznek ránk az emberek,
mutatják, mily' szépek vagyunk,
felhők közül száll a dalunk
madárhangon, madárnyelven,
s együtt szállunk szép Szerelmem!

szantogergely2018. május 16. 14:55

"...repdesek az ég tetején,

mert bennem vagy, s Tebenned én..."

nagyon szép lezárás....olyan szépen kiviszed bentről és fel, lentről...

Paula.S.Tizzis2018. május 16. 13:05

Nagyon szép! Ritmusos, letisztult, tavaszias, könnyed és őszinte. Szeretem :-)