sarandisziszi blogja

Egy új csillag

-Nézz fel az esti égre! - kérte a Kedves.
- Látod, mi az ott? Az a fényes?

- Kettőnk csillaga - mondtam boldogan.
- Szerelmünk addig él, míg az ott van.

Teltek az évek, jöttek a gondok.
Új szerelem jött, a csillag lehullott.

De majd születik új csillag az égen,
s majd én kérdezem, mit ő régen.

- Látod, mi az ott? Az a fényes?
S majd válaszol a Kedves:

- Kettőnk Holdja, az nem hull le soha.
Így lesz szerelmünk évmilliós csoda.

Itt vagy velem

Mintha hangodat hallanám csengeni fülemben,
s érzem kezed puhaságát arcomon.
Szemedbe nézek, s Te lassan fölém hajolsz.
Itt vagy velem. Mondd, hogy nem álmodom!

Mintha kérnélek: - Maradj itt, Szerelmem, örökre!
És megszűnik a világ körülöttünk.
Érzem, ahogy szívem s szíved a vágyba merül.
Itt vagy velem. A bánat elkerül.

Mintha gyengéd csókod éltetné ajkamat.
Szerelemtől dobban hangosan a szívem.
Kerestem a boldogságot régen,
és most itt vagy velem, érzem.

Galambok

Oly jó a galamboknak, hiszen ha akarnak, messze szállnak,
fák ágain párban, szerelmesen turbékolnak.
Nem létezik nekik távolság, nincs meghatározott útvonal,
kedvesükhöz, ha kell, jéghegyen is átszállnak.
Miért nem születtem én is galambnak?
Miért nem repülhetek Hozzád, Kedvesem?
Szárnyaimmal emelkednék magasra,
nem zavarna sem hegy, sem tavacska.
Fejedet hajtanád puha tollaimra,
és soha nem tudnánk meg, mi az a kalitka.

Hogy boldog legyen

Ti, kik kertjében szálltok le: csöpp kismadarak,
énekeljetek fülébe csengő dalokat!
Ti, kik kelyheiteket nyitjátok: virágok,
illatotokkal szivét teli árasszátok.
Ti habos bárányfelhők,kik ott vagytok fölötte,
a Napot lágyan takarjátok, ne süssön szemébe!
Te szél, ki gyakran süvítesz dühöngve,
arcát puhán símítsd, mintha én lennék mellette!
Te drága Angyal, ki ott lebegsz fölötte,
őrízd Őt szüntelen és tarsd meg Őt örökre !

Kezdetben 

Kutattam a tekintetét, hátha elárul valamit.
Kerestem, fürkésztem a csillogásban.
Egyszer csak, szeme helyett a szája nyílt,
s elmondott mindent egy vallomásban.