Előkészít az ősz

Előkészít az ősz

Az ősz még nem lakta be az udvart.
Erősen zöldell a pázsit.
Gyenge szívem, még dúdol egy szép dalt.
Ma még a lelkem sem fázik.

Az alma, a szőlő, a körte még kacsint.
Játszva élvezi a Nap sugarát.
A remény végleg még nem hagyott itt,
tovább álmodja csintalan játékát.

Fecskéink bejárnak sok éves fészkükbe.
Tudják, hogy nincs még itt a búcsú.
Örök körforgás ők az életünkben.
Jelenünk, jövőnk, s a múltunk.

Őszanyó haja csillanva száll,
mint megannyi fénylő ezüst.
Mások úgy hívják, ökörnyál,
de nekem színtisztán csillanó ezüst.

Nagy fenyők osztják a termést,
hogy készülj a télre, legyen koszorú.
Tobozokba zárják a sejtést:
hosszú tél vár rád, szomorú.

Még csukd le szemeid, élvezd a Napot!
Melegítsd néhány napig lelkedet!
Aztán könnyebben viseled a fagyot,
dérben is melengeti szívedet.