sandorkati blogja

      A     KIS     FENYŐ    TÖRTÉNETE.

 

Csodálatos   téli   nap  volt.   Vastag   hópaplan  takarta   be   a  tájat.   A    fenyőfák   ágain  mint   megtapadt   hópelyhek   mint   megannyi   kristály   csillogtak   a   rájuk   vetődő   napsugaraktól.

Ezt   a   gyönyörű   pillanatot   teherautók   zaja   zavarta   meg.

A    fenyőerdő   szélén   megálltak,   leszálltak   róla   az   emberek  és   láncfűrészekkel   elkezdték  kivágni  a  fenyőfákat ,   sorba   mindet   és   rakták   fel   a   teherautókra.

Egy   óra   múlva   az   összeset  kivágták.    Csak   egy   pici   fenyő   maradt   meg   az   irtás  szélén.

Egyedül   maradt.   Ijedten  és   szomorúan   nézett   körbe   és   azt   kérdezte :

 -   Hová   lettek   a   testvérkéim  ?

 -   Hová   lett   az   anyukám  és  az   apukám  ?

Este   mikor   besötétedett,  feltámadt   a  szél   és   nagyon  fázott.    Eddig   megvédték   a  testvérkéi   a  széltől,

de   most   reszketett   minden   tűlevele.reggel   mikor   felébredt  szomorúan  gondolt   a   testvérkéire   és   a  szüleire.  Vajon   hová   vittek   benneteket ?    Összeszorult   szívvel   gondolt   rájuk  és   egy   könnycsepp   gördült  végig   a   tűlevelein. 

De   egyszer  csak  gyermekzsivajt   és   kacagást   hallott.   Ugyan   kik  lehetnek ? -  tűnődött   magában.

Egyre   közelebb   jöttek.  Egy   kisfiú  és  egy   kislány   volt   az  apukájukkal.  

 -Apa !  Nézd   milyen  aranyos  kis  fenyő  !  -  mondta   a  fiú.

 -Ez   nekünk   pont  jó  lenne ! -  szólt   a  kislány.

 -  Túl  kicsi !  -  válaszolt   az  apa.

 -  De   nézd   apa !   Milyen  szomorúan  áll  itt  egyedül ! -  mondta   a  kislány   és   végigsimította   a  kezét  az  ágain.

 - Karácsony  után   pedig   kiültethetnénk  az  udvarra   és  ott  tovább  élhetne! -  mondta   a  fiú   csillogó  szemekkel.

 - Na  jó !  Egyezett   bele  az  apa.   

 -Akkor   vigyük   haza !

 -  Éljen !!   Ujjongtak  a  gyerekek  és   segítettek  apjuknak  hazavinni  a  fát.

Mikor   hazaértek   egy   szépen  feldíszített  nappaliba   vitték.   Mézeskalács  illata   lengedezett  a  lakásban.

A  kis  fenyőt  beállították  a  sarokba.

Anya  rögtön   kiszaladt  a   konyhából   és  odament   a  kis  fenyőhöz   és  ezt  mondta :

- Jaj  de  aranyos  kis  formás  fa  vagy !  Majd   végigsimította   az  ágait.

A  kis  fenyőnek   boldogság   öntötte  el  az  összes  tűlevelét.

Aztán  elkezdődött  a   sürgés -  forgás.   A  fa  köré  lerakták   a  díszeket  és  a  két  testvér  elkezdte  díszíteni  a  fát.

Csodálatosabbnál   csodálatosabb  díszek  kerültek  az   ágaira.   Csillogó   gömbök   mindenféle   színben.

Masnik ,  mézeskalácsdíszek.  papírból   hajtogatott   hópelyhek.   Végül  apa   felrakta   az  égőket   és   a  fa  tetejére  egy   gyönyörű   angyalkát.   A   fa   alá  kerültek   szépen   a  becsomagolt   ajándékok.

Mikor  készen  lettek   anya,  apa  és  a  gyerekek   körülállták  a  fát.

Apa   fölkapcsolta  a   fán  lévő  égősort  és   mindenki   felsóhajtott  e  gyönyörű   karácsonyfa  láttán.

A  kis  fenyő  olyan   boldog  volt,   hogy  ilyen  kedves   családba  került.   Majd  testvérkéire   és   szüleire   gondolt   és  egy   könnycsepp  gördült  végig   a   tűlevelein.   De   ezek   már  örömkönnyek  voltak  és  halkan  az   mondta.

   BOLDOG    KARÁCSONYT   KÍVÁNOK   MINDENKINEK  !!!