Egy sosem látott nagyapa emlékére

 

s_game•  2016. augusztus 6. 01:17


Gyümölcsfáid sóhaja hallik el hozzám, s szeretett földed növényeinek kecses ringása hiányolja törődő kezeim s közös esti táncunk a csillagok fénye alatt. Drága kerted oly gyakran visszhangozza lélegzetvételed, mikor megfáradt kezeiddel görnyedten osztottad szerető áldásod minden jövevényre, s bár sok ilyen édenkert létezhet szerte e világon, de ez föld az, melyből mindennek magvai a legnagyobb várakozással kelnek ki, hogy részesei lehessenek a varázslatnak. Rózsabokrok hajtásai tündöklő mosollyal törnek az ég felé, szivárványszínekben pompázó madarak reppennek ágról ágra s elbűvölő trilláik isszák be magukat szomjazó lelkekbe, melyekhez tovaszállnak ebből az édenből, ahol születtek, hol minden szép, s reményteli született, s hol a kert gazdája mágikus porral lepte be mindazt, mi él s ez a mérhetetlen, s kiapadhatatlan szeretet az, ami tükröződik az örök életet adó növények táncában.



2016. június 

(x) Könyvek 27% kedvezménnyel és az ország 50 pontján INGYENES átvételi lehetőséggel!

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

s_game2016. augusztus 8. 10:30

@Rozella: ez fantasztikus! :) ekkora szeretet mellett örökké élni fog. :)
Bár mindenki hinne ezekben a dolgokban, számukra is kinyílna a világnak ez a felfedezni való kedves része, senki nem érezné magát soha egyedül.
Szívesen hallgatnám növényekről szóló történeteid, ha esetleg van még, kérlek oszd meg velem, köszönöm.

Rozella2016. augusztus 7. 19:52

@s_game: Nagyon örülök, hogy ezt leírtad... aki érezte már, annak nem kell magyarázni, aki meg szkeptikus, azt nem győzi meg erről se kert, se növény, se állat, se ember, se... Tudnék mesélni a növényekről nagyon sokat.., most csak egy villanás: van egy szobanövényem, cserépben nevelgetem kb. 25 éve kaptam ajándékba nagymamámtól. Ő sajnos rég meghalt, és a növénykét is sokszor majdnem "elvesztettem", felkopaszodott, és szinte menthetetlennek látszott, aztán levágtam a tetejét és újra gyökereztettem...
Ezt már többször is megtettem, mindig azt gondolva, az nem lehet, hogy elpusztuljon, mert élnie kell annak amit a nagymamám bízott rám, akkora szeretettel gondozásra...és ÉL !! :)

s_game2016. augusztus 7. 19:15

@Rozella: ..ráadásul akkora a szeretet ami árad belőle hogy szinte összeroppant... Én korábban mindig azt hittem, hogy csak élő ember tud igazán mély dolgokat adni, de egy ideje felfedeztem vagy felfedezni vélem (?) hogy előre sietett szeretteink is tudnak hatalmasat simogatni szívünkön, hogy üzenjék, velünk vannak.

Még azon is tűnődtem, hogy így ismeretlenül is mekkora szeretetet ad, aztán rájöttem, hogy nem attól függ hogy én ismertem-e vagy sem, hanem hogy ő lát és ismer engem. Mindannyiszor eszembe jut mikor a kertben ténykedek, a saját kis varázsédenünkben.

@Mikijozsa: ez is milyen szép gondolat..... és valóban, szeretet nélkül nem lehet élni.
Köszönöm Mindkettőtöknek.

Mikijozsa2016. augusztus 6. 16:10

Egy égő gyertya az élet, a fénye a szeretet, amíg világít, addig élhetsz :) szép ez a fogalmazás

Rozella2016. augusztus 6. 10:13

Diófát már az unokáinak ültet az ember..., de ha nem diófát, a kert akkor is szeretetet üzen...