A ZORD PRIBÉK ÉS A RÍMCSIBÉK

ÍRJ EGY RÓKI VERSET!

Tudom furcsán hangzik, de még csak azt sem kell tudnod, hogy ki az a Róki, ám mégis tudsz Róki verset írni. A lényeg, hogy egyszerre legyen életigenlő, vidám, de néhol mégis szomorkás,kedves, sőt akár naiv is kicsit. Ha mindezek téglái a lelkedben készülő versvárnak,a tartóoszlopa feltétlenül a szeretet legyen.

Amennyiben elkészül a vár, s elégedetten szemléled, valaki megkopogtatja majd a válladat... Ő Róki, a beszélő, sőt verselő róka, aki ott él benned, csak eddig még nem tudtál róla. Ki ő valójában, ha meglehet, hogy mindenkiben él? A válaszra részben rálelhetsz a Bátortalan hősök című regényben, melynek természetesen ő a főszereplője.

Ha elkészül a Rókivers, ha gondolod, ne is említsd meg a nevét, bár örülne neki, a lényeg hogy eljuttasd művedet minél több emberhez. Miért? A választ majd megsúgja a szíved, de ha nem, akkor Róki :)

RÓKI NOVELLÁKAT ITT OLVASHATSZ:

https://blog.poet.hu/roki

ITT PEDIG MEGISMERHETED RÓKI ÉS A TÖBBIEK TÖRTÉNETÉT

https://blog.poet.hu/nyuszmusz

Íme egy Róki vers:

A ZORD PRIBÉK ÉS A RÍMCSIBÉK

Rámolom a rímeket újabb és újabb sorba,

De van,amelyik megrekedt,s az egységet feldúlja,

S volt úgy,hogy az Ihletem, mogorva,zord pribék,

Ám aztán úgy szétszaladt,mint a rímcsibék.

Én meg őket üldözöm, s ez biztos furcsa látvány,

Csak csordogál a rímözön, bár tudom, többet vártál.

Így hát nem pihenhetek, loholok utánuk,

De attól tartok így leszek, éppen a rémálmuk.

Agyaltam rajta mit tegyek, hogy legyek barátjuk,

Ha szívem dúlják fellegek,csak iszkol cseppnyi lábuk.

Leültem hát a zöld gyepen, s jött a gondolat,

Megírom-e verset neked,hogy enyhítsem gondodat.

S ha lesz akár egy félmosoly, mely átjárja lelkedet,

A Múló Idő tudja jól, már semmit sem tehet,

Mert ami így életre kel, sohasem múlik el,

S ha kérdeznéd, bár nem felel,de lágyan átölel.

S láss csodát, eközben

Eltünt a Zord Pribék,

S körém gyűltek szép csöndben

Mind a Rímcsibék.