Robin Hód és a Sörvúdak 02. - A leszbi udvarhölgy

Az előző részre itt bukkanhatsz rá:

 https://blog.poet.hu/robinbin/robin-hod-es-a-sorvudiak-01---a-cselszovok

/A rész elolvasása csak 15 éven felülieknek javasolt./

MESÉLŐ:

Újabb helyszínünk nem más,

Mint lakosztálya a királynőnek,

Hol kedvenc unokahúgával,

Kezdetét veszik a beszédnek.

LIVI:

Áruld el már ki a gyermek apja?

MESÉLŐ:

Kérdi Livi az unokahúg,

Miközben kint a párkányon,

Két galamb édesen búg.

ANNABELL:

Már a kérdésed is sértő...

A király, és még véletlen sem más.

Kilenc hónapja nagyon beindult,

Volt minden, nem csak a szokásos mis-más.

Biztosan kapott a varázslótól fickósító csodafüvet,

Rajtam kívül megdöntött volna még vagy három szüzet.

Szerintem a fűtől lett a gyermek ronda és sok fejű,

Komolyan mondom szebb nála egy csenevész lótetű.

LIVI

Egy valakinek lehet íly ronda a feje,a hétfejű sárkánynak!

Hé! Csak nem voltál szeretője, annak a behemót ártánynak?..

Hisz egyezik a fejük száma!Összeszűrted a sárkánnyal a levet?

ANNABELL:

Öööö… Ugyan már...Ilyen feltevésen mindenki csak nevet.

A király csinálta a babát, s a csodafűnek köszönheti a hét fejet.

Na de megszomjaztam, hát iszok egy kis meleg tejet.

LIVI:

Ha már szóba hoztad, a melegről jut eszembe,

Újabban fura vágyak, éledeznek a fejemben.

Van egy szexi lány, aki nagyon tetszik nekem,

Sokszor alig tudom, róla levenni a szemem.

ANNABELL:

Szóval megeshet, hogy leszbikus leszel?

De majd elmeséled, hogyha „olyat” teszel?

LIVI:

Miszbikus? Nem tudom mit jelent ez a szó.

ANNABELL:

Én se tudtam, de a tv-ben, volt róla műsor látható.

LIVI:

Hmmm… Ez a tv, valamiféle bűnös dolog?

Úgy hallottam a pápa ellene sűrűn morog.

ANNABELL:

Pont a bűnössége jó a számomra benne,

A bűntelenség csak dögunalom lenne.

LIVI:

Nem értem, hogy a jövőt a tv-ben,miképp lehet látni,

A Feltaláló a jövőből, hogy tudta átteleportálni.

ANNABELL:

Én sem értem, és nem is kell rá válasz,

Te is ha keresnéd, hamar nem lennél százas.

LIVI:

Jó, nem állítok a javaslatodnak rácsot,

Inkább megfogadom az okos tanácsot.

ANNABELL:

Nagyon helyes, na de mesélj, ki iránt van a leszbi vágyad?

Melyik udvarhölgy láttán, fut össze szádba nyálad??

LIVI:

Az egyik parasztlány iránt gerjedtem be teljesen,

Kibontanám a pendelyéből, kész örömmel, szívesen.

ANNABELL:

És mi tart vissza? Pár dukátot adjál neki,

És amit parancsolsz, máris pontosan megteszi.

LIVI:

Nem, nem, mert szívemen, van egy olyan heg,

Amit csak a szerelem, balzsama gyógyít meg.

Ó mikor bugyros szoknyájában,a tűző napon kaszál,

Szívem, mint Iván a munka hőse, oly gyorsan kalapál.

ANNABELL:

De mi van, ha a leány, nem viszonozza a vágyaid?

LIVI:

Akkor hagyom rám telepedni, a szerelem kínzó árnyait.

Persze van más esély,hogy férfivé átoperáltatom magam,

De ehhez át kell mennem a jövőbe,s közbe kitörhet a nyakam.

ANNABELL:

Ágyan már, át a jövőbe?

Sajnos ilyet még csak álmodni lehet,

LIVI:

Ez nem álom, hisz a Feltaláló,

Valamiképp áthozott a jövőből tv-ket.

De azokat „csak” táv-teleportálta,nem az időgépét használta.

Én leszek az első utas, a térátszelő járgányban.

ANNABELL:

Na de egy lányért, a kockázat megéri?

LIVI:

A reménytelen szerelem, a lelket feléli.

S mivel nem akarok lelketlen lenni,

Megyek és kész, nincs mese, usgyi!

Vagyis az ágy be, a kocka el van vetve,

Mondta egy mélynövésű pasi,

Ha minden jól megy,a kereskedelmi tv-kben,

Fogsz majd engem látni.

MESÉLŐ:

Eddig tartott a beszédük,

Aztán Livi sietve elbúcsúzott,

Mivel mindeközben a királynő,

A szobába titkon bepúzott.