Parafrázis

rapista•  2011. március 19. 21:39

Radnai István:

HOFMANNSTHAL-PARAFRÁZIS


"Mert akkor mindezeknek

a szépségeknek - meddőn s hasztalan -
oly vágyban adtam át magam, szegény,
mint most hajadnak adom át magam,
s e fénynek itt, szemöldököd ivén!"
Hugo von Hofmannsthal: Orcád(Jékely Zoltán fordítása)


csorgott nyálad édes álmod

vágyad nem duzzasztja melled

ahol illatos tej zsír-forrása termett

gyermeknek férjnek szeretőnek csábos


nézek az arcra árnyak rajta

fénnyel s illattal kergetőznek

hogy hozzád érjek meghajlok előtted

szuszog pihenve hívogat az ajka


de íme hol vagy párnád nyargal

versenyezhetnék-e széles szárnyaiddal

előbb még izzadt testem volt a paplan


szivem dobol nem csendesül még

közel vagy mégis messzi emlék

fáj már az éj magamból így kilépek halkan

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

mezeimarianna2011. március 20. 01:45

szép...