Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Gyurkovics Tibor 80 éves lenne
rapista• 2011. március 8. 09:34
Radnai István:
A NAPÚT FOLYÓRAT GYURKOVICS TIBOR EMLÉKSZÁMÁNAK ÜNNEPÁÉLYES BEMUTATÓJA
Gyurkovics Tibor nagy mókamester volt, vagy talán elhibázott esetében a múltidő?Személyes ismerőseitől, pályatársaitól, barátaitól - a Napút emlékszámában közölt írásokon túlmenően - számos anekdotát is hallhattunk, amik színes egyéniségét közelebb hozták. Idén lenne 80 éves és több mint három éve nem él közöttünk a Kossuth- és József Attila díjas magyar költő, író, pszichológus. Sajnos személyesen nem találkozhattam vele, de versein túlmenően, amelyek a kedvenceim közé tartoznak, még a képernyőn is átsütő egyénisége, vallomáskötete, rádióinterjúi valamit megindítottak bennem.A szerkesztő szeme észrevette versemben az iránta érzett szeretetemet, így bekerülhettem abba a rangos társaságba, akik tisztelgésének a Napút folyóirat legutóbbi, 2011. évi első számát szentelte. Negyvennyolc szerző emlékezett, ami imponáló. Hát így lennénk, de nem lett volna Gyurkovics Tibor, ha privát felhőjéről nem üzent volna, meg nem tréfált volna minket! Az orgona ünnepélyes hangja, mely egyben a Liszt-évnek is szólt, nyilván megbirizgálta, többé nem ritkuló szakállát.Talán szerencsés lett volna, ha Lőte Attila színművész keretbe foglalja azt az unikális videó felvételt, amelyen Kölcseyről, a népköltészet és a műdal határán mozgó költői hangjáról, elmélkedett, a Himnusz apropóján.A szövegből adódó dallammal elénekelte, félig tréfásan, (persze nem Erkel muzsikájáról van szó, hanem népdalról, a kanásztánc ritmusáról és dallamáról). Nem titkolta, hogy más népek lendületes és büszkeséget sugárzó indulóihoz mérve, ez a nemzeti könyörgés, nem véletlenül, a magyarság sorsának sötét oldalait panaszolja el. Idézett leírásokat arról, hogy a magyar föld feneketlen sarán, hogyan lehetett egy utazó batárral átvergődni.Megemlített egy francia tisztet, a napóleoni háborúk korából, aki Lengyelországgal kapcsolatban, azt találta mondani, hogy "ezt a sarat szeretik a lengyelek hazájukként?" Ezután elöntött minket az emlékek áradata, amelyek feltörtek a meghívottakból. Minden valószínűség szerint, szórakoztatni akart minket, mint ahogy életében tette. Elhangzott egy-két mű a folyóiratból (Mirtse Zsuzsa a saját verse mellett, Dobai Péter prózájából olvasott fel, illetve Madarassy István a saját írásából, abból ki-kilépve.)A színpad berendezése miatt lett volna egy rövid technikai szünet, azonban Vukán György ez idő alatt mesélte el, barátja váratlan látogatását. Gyurkovics Tibor olyan művét olvasta fel neki, váratlanul, amelyet utólag szellemi végrendeleteként értékelt. A dramaturgiai és zenei kidolgozást ugyan csak néhány évvel később abszolválta Vukán György, előadatnia még nem sikerült.Szakonyi Károly, Szalay Károly és Borbély László, felejthetetlen emlékeiket osztották meg velünk, míg Szkok Iván - talán a Gyurkovicstól nem idegen - ötleteivel jelentkezett és a Himnusz eléneklését is javasolta. A nap már régen felkelt, a Föld keletre eső tájain, mire a szokásos koccintásra került volna sor, mindig derűvel!Nem jegyzeteltem, így csak azt tudom még elmondani, hogy idő hiányában Lőte Attila csak egyetlen kiadatlan Gyurkovics-verset mondott el, átütő orgánumával, nyugdíjazva a kicsit problémás hangosítást.Kevésbé erős hangú megszólalókat igencsak figyelnünk kellett, hogy követhessük mondandójukat.Az orgona mellett Varga Petra Liszt művet játszott, virtuóz előadóként, majd a zongorát is megszólaltatta a fiatal művésznő. Különösen az Allegro barbaro interpretálása tett mély benyomást a hallgatóságra, amely nem könnyű Bartók-mű .Liptay Katalin és Nyakas Szilárd műsorvezetése hozzájuk méltó színvonalú volt, ez esetben inkább összekötő szöveg elmondása volt a szerepük. Újabb meglepetésként, Kövesdy Zsuzsanna játszotta le annak az általa szerkesztett műsornak a felvételét, amely a mindig naprakész, sőt percre-kész, Magyar Rádióban hangzott el, amikor szembesülni kellett Gyurkovics Tibor halálhírével.Meggyőzött minket arról, hogy ez az emelkedett hangvételű, de a költő egyéniségéhez simuló műsor, talán azért készült olyan váratlan körülmények között, (még az anyag is elveszett ugyanis), mert ebben Gyurkovics keze is benne lehetett, akinek hangját a felvételen ismét hallhattuk. Csak az illendőség diktálja, hogy a kedves házigazdáról, Szondi Györgyről, a végén teszek említést.Egy sorozat részeként, megteremtette számunkra a lehetőséget a színvonalas kulturális eseményen való részvételnek. .A Budavári Önkormányzat támogatásával létrejött lapszám gazdag tartalmát ugyancsak Szondi Györgynek,a szerkesztőnek,valamint haraszti Zsuzsának és Földváry Györgyinek, Gyurkovics Tibor özvegyének köszönhetjük.A csodálatos Nádor Termet, amelyben az orgona, színes ólomüveg ablakok, a fényűző belső kialakítás és a kényelem várt minket, a Vakok Általános Iskolája bocsátotta a Kiadó rendelkezésére.
(A Napút folyóirat 2011. évi 1. lapszáma még kapható az újságárusoknál és a kiadónál.)
versike2011. március 16. 22:34
Köszönjük a megemlékezést!
szzs2011. március 16. 22:30
Én 2005. november 30-án találkoztam és beszéltem vele Esztergomban a Vitéz János R.K. T.F. dísztermében rendezett irodalmi esten. Császár Angéla és Szersén Gyula érdemes művészek tolmácsolták többek között az ő műveit is. Felejthetetlen est volt, s őrzöm keze írását egy kettészakított géplapon. Köszönöm én is, kedves István, hogy megosztottad velünk e méltó megemlékezést! Üdvözlettel: ZSuzsanna
rapista2011. március 8. 12:29
Valóban, sajnálom, hogy nem volt nagyobb hírverése, csak mi szerzők voltunk jelen - és kevés ''civil''.. de így is teli volt a terem!
Bár 10-15 embernek jutott volna hely!
üdv
Ross2011. március 8. 09:49
Köszönjük, István, méltó megemlékezést írtál arról az emberről, aki túlnyomóan még a XX. századnak volt az egyik utolsó polihisztora, igazi reneszánsz személyisége. Talán nem sokan emlékeznek rá, de volt Tibor többek között a magyar labdarúgó-válogatott alkalmazottja is, pszichológusként. Megadatott egy alkalommal személyesen is találkoznom vele a Krisztina körút és Roham utca sarkán álló kis presszóban. Ellentmondásos, de nagy hatású, nagy tudású személy volt, sok műfaj művelője.