rTamas blogja
SzerelemKellesz!
Úgy hiányzol nekem,
Mint világtalannak a fény,
Mint a Nap sugarának a napfény,
És mikor ábrándozol, érzem: veled van szerelmes lelkem!
Látom, velem boldog vagy!
Ragyog harmatkönnyes szemed,
Felém nyújtod kis kezed...
A külvilág Téged diszkréten elhagy!
Számíthatsz rám! Olykor, ha bánatod mégis lesz:
Ölelő karom kitárom,
Bújhatsz, hisz lelked is birtokolja az én lelkivilágom:
Kellesz nekem!
Tegnap volt a ma...
Még látom a Napot nyugovóra térni,
Már látom a Holdat álmosan ébredezni,
Már látom a napot "igét" lehelni,
Még látom holnapomat szeretetben élni!
Keresem pillantásod, gyönyörködöm benne,
Kutatom lelkedben örömet miben lelne,
Boldogságban fürdök mikor kiül a rózsa arcodon,
Vidám percek, s napzáró csók mosolyog ajkadon!
Az esti lámpafény utolsót villan,
Álomba merül szép szemed világa,
Harmat hajnala belepirosodik a tegnap holnapjába,
Majd színes álmából a szerelem csillaga megcsillan!
Beérem ennyivel!
Minden nap emlékezem a múltra,
Minden nap áldást kapok a jelenre,
Minden nap csodálattal nézek a természetre,
Minden nap szeretetben élek újra, meg újra!
Messzire száll a képzeletem,
Még mindig szerelem tengerében fürdik lelkem,
Rózsabimbó nyílik nap, mint nap szívemben,
Rózsaszín légben repked az érzelmem!
Még a szellő is körülöttem vidáman futkározik,
A tavasz zsongása felajz,
Mint az élet által festett életrajz,
Tündér álmokban a lelkem...: alszik!
Nem kérek nagyobb boldogságot,
Elegendő, ha örökké szeretsz,
Élem szenvedéllyel e késői ifjúságot,
S így kézen fogva örökre enyém lehetsz!
Reményi Tamás 😍
2019.03.10.
Az első találkozás a szerelemmel
Az új élmények gyönyörére emlékszem:
Az első találkozás átélt csókjaira,
A tengersok érzelmes szóra,
A szívem tűzrózsáinak hevére, melyet még a torkomban is éreztem!
Nem ismertem korábban e csodálatos érzést,
Nem sejtettem, hogy a szerelem engem utolér,
Lelkem a száguldó széllel mikor az égbe ér...,
Az a pillanat túlélt minden addigi sejtést!
A katarzis már hab volt a tortán,
Bennem a szerelem attól kezdve extázisban nőtt,
Úgy érzem ekkor lettem igazán felnőtt,
De még ma is forr a vérem, s a vágyam sincs fogytán!