pyle blogja
pyle 2009. március 16. 22:09
Végre együtt
Sokáig úgy éreztem, nem teszek mást, csak kergetek egy álmot,
Hittem, hogy mindennek vége,
Sosem lesz többé semmi szép,
Sötét jött csak sötétre,
S kezdtek fakulni a mesék.
Azt hittem, hogy elfeledtél,
Emlékek közé eltemettél..
De rám találtál, s veled én önmagamra,
Nem volt másra szükség, csak őszinte szavakra.
Kimondhattam végre, mit valójában érzek,
Nem bántott többé a tagadás keserű íze.
Melletted végre önmagam lehetek,
Nem kell többé a maszk, mely elfedi valós énemet.
Higgy bennünk,s akkor én hiszek magamban,
Nincs többé Te meg Én, csak Mi,
Együtt egy csodás kalandban...