Újévi fogadalom

Minden szilveszterkor megfogadom, hogy új életet kezdek.

Újév, új remények, új fogadalmak... amiket általában úgysem tartok be, de jól hangzanak.

Most két dolgot fogadtam meg: spórolni fogok, és egészségesebben élek.

Spórolni? Jó vicc!

Mikor még itt virítanak a kredencen az óév végi feladatlan csekkek.

Osztok, szorzok, és a végére kiderül, ha ezeket feladom, már lőttek is a januári fizetésemnek. Persze, takarékoskodni később is lehet, mert ugye, az év tizenkét hónapból áll, de mire egyenesbe hozom magam, vége is az évnek. Na, ennyit a spórolásról.

Így marad a másik fogadalom: egészségesebb élet.

Na, de miből?

Mert nem olcsó egészségesen élni. Ott vannak, ugye, a biokaják, meg a tartósítószer mentes ételek, de azok nagyon drágák. A gyógyszerek sem olcsók, amiket a különféle bajaimra szedek, nem beszélve a koleszteringyógyszeremről, aminek csillagászati az ára.

Ráadásul ezeket a biokajákat nem lehet bográcsban elkészíteni.

Szója bográcsban? Ki hallott már ilyet?

Én meg köztudottan imádok bográcsozni, és persze a szalonnasütést sem vetem meg. Ritka az olyan hétvége, hogy valamelyiket ne tennénk be a programba.

Pedig a magas koleszterinszintem miatt tényleg egészségesebben kellene összeállítanom az étrendemet. Na, de ki hallott már olyat, hogy szalonna light? A szalonnát pedig piszkosul szeretem.

Amúgy én vagyok a hibás, mert nem kellett volna orvoshoz mennem. Addig semmi bajom nem volt!

Hát, akkor mit tegyek? Inkább ne is egyek?

Abban biztos kevés a koleszterin, meg nem is zsíros, de a levegőből nem lehet megélni! Pláne, ha majd előbb-utóbb azt is megadóztatják.

Így aztán mit tehetek? Marad minden a régiben.

Egy kis szalonna, egy kis bográcsos kaja, meg persze hozzá, az elmaradhatatlan sör.

Mert azért annyira sosem voltam bolond, hogy azt fogadtam volna meg, hogy nem iszom többet sört.

Így, végül csak egy biztos: év végén megint teszek fogadalmat. Mert ezt legalább be tudom tartani!