Prózák, versprózák

ROSSZ FELVÉTEL

A világ-villamos végleg kisiklott;
harmadik világháborús plakát a lelkeken.  Az emberek sírboltokba menekülnek előbbi sírboltjaikból: csöbörből vödörbe - ahogy mondani szokás - az előirt design szerint. Boldogok a szellem koldusai - helyett, akik úszni tudnak a trágyalében (Vizben sem tudtam rendesen, mi lesz most velem?). Épségben partot érni, azt mondani a barátomnak: "tarts ki!, Ne törődj semmivel!" Az otthonos pokoljaikből is kirángatják szegény ember-maradékokat. Mint roncstemető a világváros szélén - úgy fest - kupacban áll a kivégzett tömeg; a legmodernebb gettó, mit valaha láttam: lélekölő gázzal elárasztott hullahegyek, amerre a szem ellát. És szól az Úr:" Prófétálj emberfia, a négy szelek felől, mondd a Szellemnek: "Jöjj elő Szél, s lehelj e megölöttekbe, hogy megéledjenek, s állanak lábaikra felette igen nagy sereg; (a fekete sereg) És mondá az Úr" Embernek fia, ezek a tetemek a MAGYAROK egész háza. Ime azt mondják: "Elszáradtak a mi csontjaink és elveszett minden reménységünk, kivágattunk". És mondá az Úr: "Nos, valóban, ezeken - úgy látszik - már Isten sem tud segíteni...De mit is beszélek? Csapó állj! Újra vesszük az előbbi jelenetet; Az nem lehet, hogy meghiúsuljon az elhívásuk! Keressétek meg egyenként az eltévedt juhokat a farkasbőrbe bújt bárányokkal együtt; állítsátok őket rendezett sorokba! Tegyetek úgy, mintha semmi veszteség nem érte volna őket az ezer év alatt; faragjatok belőlük embert; azt akarom, hogy ők is ott legyenek majd velem az ezer éves királyságban! "

(2009. június)