Poór Edit -Eci blogja-

Eci•  2019. január 12. 09:25

EMLÉK

Már csak emlék, ami kis történet volt,

De emlékezni jó, akkor is, ha rég volt!

Feledés homálya rá sohasem borul,

Mert az emlékek során a tűz újra felgyúl.

Szívemben, míg élek megőrizlek téged,

Lelkem tüze örökké éltet téged.

Nem tehetek róla, hogy így alakult,

Mindent elsöprő érzés ejtett rabul!

Megértem én az idők szavát,

Nem is akartam semmi mást,

Csak annyi figyelmet, fénysugarat,

Meg ne zavarjunk vele senki mást.

Emberi szeretet és barátság,

Őszinteség, nyíltság és szabadság.

Az én életem már nem fontos,

Te légy nagyon boldog!

Ha láthatlak, én már boldog vagyok,

S ha köszöntesz, attól elolvadok.

Ily kevéssel is beérem tőled,

Lelkemig ér köszöntésed!

Irántad érzett szeretetem, tiszteltem,

Mindig fénysugárként övez körül téged.

Most búcsúzom, de soha ne feledd,

Amíg élek nagyon szeretlek téged!

Cserébe semmit sem kérek érte,

Megismerhettelek, nekem már ez megérte!

Most fájdalomtól meggyötört lelkem,

Mert e kevés fénysugarat is elvesztettem!

Bezárom hát szívemet, lelkemet,

De hívem megőrzöm emlékedet.

Egyszer, én is az idők múltán,

Feltámadok, mint hamvaiból a Főnixmadár!


Db. 2014.

 

 

 

Eci•  2019. január 12. 09:22

TALÁLKOZÁS

Amikor először megláttalak,

Ijedt voltam és kiszolgáltatott.

Felnőttként, mégis gyermetegen álltam ott!

Amit éreztem, már akkor megmagyarázhatatlan volt,

Érzelmek egész sora, mely elragadott.

Értetlenül álltam a helyzet előtt,

Megkaptam álomban, mi történt ez előtt.

Sok-sok élet, mely összeköt minket,

Ezért volt megírva a sors könyvében,

Az elkerülhetetlen, speciális végzet!

Nem földi érzés mit érzek irántad,

Mert a földi érzés idővel elmarad,

De a lelkek érzése örökre fennmarad!

Nem tudom, a sors mit rejt még előlem,

Tudom találkozásunk nem volt véletlen!


Db. 2011.

 

 

Eci•  2019. január 12. 09:17

CSEND

Csak hallgatsz és ülsz némám,

Külvilág felé megszűnik figyelmed már.

Érzed, az űrt mely körül vesz,

Érzed a csendet, mely benned lesz.

Visszahúzódsz lelked mélyébe,

Gondolatok megszűntek elmédben.

Hallgasd a csendet némán,

Halld, a csend megszólal egy hárfán.

Mily különös lágy dallam,

Szférák zenéje szól halkan.

Együtt lebegsz most e térben,

Lelkedben mély szeretet és béke.

Szikrázó fényáradat körülötted,

Angyalok járnak öröm táncot neked.

Boldogan ünneplik érkezésed,

Megmutatják az életutad neked.

Táncolj hát örömmel most velük,

Hisz a te lélektáncod táncolod velük.

Hozd magaddal a fényt és ritmust,

Hogy a szíved jól ismerje a taktust!

Őrizd meg lelkedben a békét,

Az elméd mindig maradjon békés!

Szeretetről szóljon az életed,

Boldog lehessen az itt léted!


Db. 2014.

 

 

 

Eci•  2019. január 12. 09:14

TÁVOLSÁG

Testben távol vagy kedvesem,

De lelkem érzi lelkedet,

Így a távolság eltűnik,

Bár testem, hiányolja testedet.

Ölelnélek, csókolnálak,

S boldogan simogatnálak.

Ám, erre még várnom kell,

Így az idő nehezen telik el!

Nagyon hiányzol nekem!

Nagyon hiányzol kedvesem!

 

Várom, hogy eljöjj,

Várom, hogy átölelj!

Várom, hogy szemeid,

Tüzében égjek el!

Várom, hogy lelkem,

Lelkedben csodára lel!

Várom, hogy szívem,

Karjaidban boldogságra lel!

Nagyon hiányzol nekem!

Nagyon hiányzol kedvesem!

 

Látom arcodat előttem lebegni,

Mégsem tudom megérinteni.

Fájdalomtól rezdül testem,

S könny árasztja el a szemem.

Minden gondolatom nálad jár,

Vágyakozva gondolok rád!

Vágyam elkíséri testem, amíg él,

Szerelmem elkíséri lelked örökké!

Nagyon hiányzol nekem!

Nagyon hiányzol kedvesem!


 Db. 2011.

 

 

Eci•  2019. január 12. 09:12

TRAGÉDIA

Életutad már fent megíródott,

Lelkedben magaddal hoztad a kódot.

Földi életed során a célod,

Teljesítsd felvállalt sorsod.

A tragédia, mit megélünk idelent,

Fájdalom könnyeiben jelenik meg.

Te, ki vállalt feladatod megélted,

Angyalok szárnyán örömmel pihenhetsz.

Tudtad életed nemsoká véget ér már,

Álmok világában szeretettel bíztad őket reám.

Itt hagytad e földi világot,

Beteljesült vele áldozathozatalod.

Az Úr áldása kísérjen, vezessen,

Felhők feletti életed boldog legyen.

Ki itt maradtál még utadon,

Töröld le könnyeidet arcodról.

Lezárult életed egy szakasza,

S feloldódott vele lelked karmája.

Még élhetsz majd egy boldog jövőt,

Melyet Isten adott kegyelméül.


Db.2014.