Poór Edit -Eci blogja-

Élted életed, mint mindenki más,

Megérted sűrű karmáddal a tapasztalást.

Kinyílt előtted a kozmikus világ,

Tudtad innentől fény útja vár reád.

Küldetésed nyilvánvalóvá vált,

Immár Jézus ki vigyázz reád.

Szíved, lelked az ő szolgálatában áll,

Életed betölti küldetésed s a magány.

Ha megérint is a szerelem,

Oly gyönyörű földi érzésével,

Átengeded a fényútján,

Istenben ragyoghasson tisztán.

Fájdalom érzése a földön megmarad,

Szemedben könnyek csillognak,

Ám fénynek útján lelked tiszta marad.

Csak küldött lehet méltó társad,

Ki érti neked az Úr a legfontosabb.

Talán mégis e földi világban,

Ti vagytok legnagyobb boldogságban.

Ketten egy áldott fényegységben,

Készen álltok az Atya küldetésére.

 

Db. 2015.

 

 

 

Látóhatár mezején nézd, ahogy fel kel a Nap,

Arany sugarával áttöri a hajnalt.

Szikrázó fényével beragyogja földünket,

Tiszta energiája feltölti életerőnket.

Engedj méltó tisztulásnak lelkedben helyet,

Szeretet legyen szívedben gyűlölet helyett.

Tisztító tűz ragyogjon át rajtad,

E ragyogás hozza el majd neked az új utad.

El kell, hogy engedd fájó múltadat,

Hisz az elmúlás fátyla sötétébe borítja azt.

Ne nézz vissza, mert nincs már fénye,

Nézz az égre, a lehetőség a Nap fénye.

 

Db. 2015.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A hűséged elfogadom,

Míg élek a hűséget megtartom,

Lelkünk egységét örökre vállalom.

Nem engedlek többé el,

Mindig fogom kezedet,

Megnyerted a szívemet.

Reád vártam sok éven át,

Sorsunk mindig egy úton járt,

Megélhettük a csodás találkozást.

Nem kell többé más nekem,

Veled szép az életem,

Boldog vagyok szerelmem.

Hitünk, létünk alapja,

Szerelmünk hű záloga,

A jó Isten áldása.

 

Debrecen, 2015.

 

Őszbe fordult elmúlt a nyár,

Hajam is deres őszül már.

Elmúltak az évek,

Magányomnak vége.

Sokat vártam reád,

Mindenképp megérte.

Megérintet lényed,

Magasztos érzésed.

Találkozásunk életem,

Legboldogabb élménye

Ölelésed áthatol szívemen,

Éreztem, nem kell más nekem.

Melletted egy életre döntöttem,

Templomi eskünket,

Soha sem felejtem.

Kezem kezedbe simult,

Ajkunk csókban összeforrt.

Törlődött a múlt,

Tiszta fényben jár utunk.

Ha majd újra ott sétálunk,

Csak minket vár örök padunk.

 

Db.2015.

 

 

 

A FESTŐ

Írta: Poór Edit – Nagy Károly

 

Intuitív képek

A földre születnek,

Angyalok sejtelmes

Színeket kevernek.

 

Festőnek lelkében

Megjelenik a fény,

Ecsetjének hegyén

Az égi tünemény.

 

Ami most születik

Egy nagy történelem,

Kezeit vezeti

Isteni kegyelem.

 

Maradandó művet

Mindenki csodálja,

És így maradva fenn,

Festő legendája.