Poór Edit -Eci blogja-

Eci•  2020. február 19. 13:27

ISZLÁM

 

 

Az iszlám szó jelentése; beleegyezés,

Allah, / Isten / akaratába.

Követőit muszlimoknak hívják.

Allah, egy Mohamed nevű férfinak

nyilatkozott meg a VII. század elején.

Főleg Közel-Keleten, Észak-Afrika,

és Ázsia egyes területein vált ismerté.

Mohamed, 570 körül született Mekkában,

nemes lelkű nagybátyja nevelte,

ő tevehajcsár és kereskedő lett.

A hegyekbe járt imádkozni, gondolkodni.

Negyvenedik születésnapja körül,

a Hira hegyen lévő barlangban időzött,

amikor Isten szólt hozzá, Gabriel

arkangyalon keresztül.

Kérte, hogy a nép forduljon el a több istenhittől,

és egyedül Allah / arabul Istent jelent/

az igaz Isten, őt tiszteljék.

Később, még további üzeneteket kapott,

amiket lejegyzett a muszlimok szent könyvébe.

Prédikálása során követői száma nőtt.

Népszerűségétől a politikai vezetők

megriadtak, majd szervezkedni kezdtek ellene.

Így híveivel együtt menekülnie kellett.

Mohamed és barátja Abú Bark,

egy barlangban rejtőztek el.

Mohamed, nyugtatta barátját, hogy 

Allah megvédi őket.

Az egyik katona éppen odaért,

de megtorpant, mert egy hatalmas pókhálló

fedte le a barlang bejáratát.

A katonák elvonultak, ők megmenekültek.

Mohamed, ezután rengeteg követőre talált.

Mekkában is elfogadták Isten prófétájának,

vallási vezetőként és államférfiként egyaránt,

nagy tiszteletnek örvendett.

Halála után a muszlimok felett,

kalifák uralkodtak.

Az első Abú Bark volt, Mohamed barátja,

akit az egyik csoport, a szunniták, elfogadták,

Mohamed jogos utódjának.

A másik csoport a síiták azonban a negyedik

kalifát, Mohamed, unokafivérét és vejét,

Alit, ismerték el az első igazi örökösnek.

A Korán az iszlám szent könyve, mely

Allah szavait tartalmazza, amit Mohamedhez intézet.

Ezeket memorizálták, majd hagyomány

útján terjedt, végül lejegyezték.

Az iszlám hit, hét legfontosabb összetevője;

hisz Allahba / az igaz Istenbe /,

az angyalokba, szent könyvekbe,

a prófétákban, az ítélet napjában,

a halál utáni életben, s  hogy mindent

Allah irányít.

A Tenakh és Biblia prófétáiban hisznek,

Ábrahámot, Mózest, Jézust fontos prófétaként

tisztelik, ám Jézust nem tartják Isten fiának.

Szerintük Mohamed volt az utolsó próféta,

aki Istentől tökéletes üzenetet kapta.

Bár sok próféta kapott üzenetet Istentől,

de ezek, nem az eredeti formában maradtak fent.

Muszlimok úgy vélik, a halál után,

minden ember tettei megmérettetnek.

Csak azok tudnak a pokol tüzén eljutni,

a Paradicsomba, akinek a jó tettei,

többet nyomnak a latba, mint a rosszak.

Mind ez az ítélet napján dől el.

A Korán, azt tanítja Isten, mindent az

irányítása alatt tart.

Allah akaratának teljesítésére törekednek,

nem pedig arra, hogy egyéni utat járjanak be.

Az iszlám, öt tartó pillére, a hitvallás,

istentisztelet, alamizsnaadás, böjt, nagy zarándoklat.

Életük során, legalább egyszer,

el kell menniük  Mekkába a Kába-kő szentélyéhez,

melyet hagyomány szerint, Izsák épített.

A tisztaság jeleként, fehér ruházatot viselnek.

A síiták és a szunniták egyformán gondolkodnak,

a Koránról, Mohamedről, Istenről, az

istentisztelet módjáról,

azonban az iszlám tanításainak,

gyakorlati alkalmazásában eltérnek egymástól.

A síiták fontosnak tartják a hitért vállalt szenvedést.

Ali fiát, Husszeint mártírnak tartják, mivel

politikai küzdelmek során gyilkolták meg.

A szúfik személyes kapcsolat kialakítására

törekednek Istennel, és belső tudásukat,

tőle nyerik, síita vagy szunnita is lehet szúfi.

A muszlimok, mecsetben találkoznak

hittársaikkal és együtt imádkoznak.

A fő imatermen kívül, vannak gyermekek

tanítására szánt helyiségek.

Egyes mecseteken egy félhold és egy csillag látható.

Szinte minden mecsetnek van legalább

egy minaretnek nevezett tornya.

A mecset legfontosabb része az imaterem.

Mekka irányába néző falban,

egy fél kör alakú kis fülke van.

Ez a hívők tekintetét Kába irányába fordítja.

Jobbra egy három lépcsős emelvény található,

a középső lépcsőfokról tartják a szent beszédet.

Péntekenként, a déli imára, minden muszlim

férfinak a mecsetbe kell menni.

A nők általában egy elkülönített részen ülnek.

Ima közben be kell fedni a fejüket.

A mecsetbe lépés előtt, az imára való felkészüléshez,

Allah iránti tiszteletből, kezet, kart,

arcot és lábat kell mosni.

Leveszik cipőjüket, hogy az ima helye tiszta maradjon.

A földön ülnek vagy térdelnek.

A mecsetben az istentiszteletet,

imám, a tudás embere vezeti.

Imádkozás, arab nyelven folyik,

és szertartásos mozdulatokkal kísérik.

Egyes muszlimok gyöngyök segítségével

koncentrálnak ima közben.

A Korán tiltja, Allah, Mohamed, sőt

bármilyen ember vagy állat, képi megjelenítését.

Nem engedi a bálványok imádatát.

Az iszlám tanítása szerint, minden életet

Allah teremtett, ezért tisztelni kell.

Igen fontos számukra a család,

kerülni kell mindent, ami azt zavarhatja.

Szerényen kell viselkedniük, ruházkodniuk.

Korán tiltja a disznóhús fogyasztását, mert

tisztátalannak tartja.

Tilos az alkohol, mert az ittas ember elfeledheti

Allah iránti kötelességét.

A csecsemő megszületését követően,

az apa, gyermeke jobb fülébe súgja

az imára hívó szót, innentől a gyermek,

muszlimmá válik.

Hétnapos korában, névadási szertartáson vesz részt.

A hit oktatása, korán elkezdődik,

nincs kimondott nagykorúvá avatási szertartás.

A muszlimokat, soha nem hamvasztják.

A halott testet, jobb oldalára fektetve

helyezik a koporsóba és Mekka felé

fordítva földelnek el.

Az iszlám időszámítás szerinti évben,

tizenkét holdhónap van, amelyek a Hold

fázisain alapulnak.

Két ilyen jelentős ünnepük van,

az Id al-Fitr / böjt vége / és az

Id al-Ahá /áldozat ünnepe/.

Mecsetbe mennek imádkozni ill. az imám

prédikációját meghallgatni.

Ünneplik még, Mohamed születésnapját,

ilyenkor életéről mesélnek történeteket,

felolvasnak a Koránból, imádkoznak,

vallási dalokat énekelnek.

 

Db. 2020.02.

 

 

 

 

 

 

 

Eci•  2020. február 18. 16:31

KERESZTÉNYSÉG

 

 

A legnagyobb vallásként tartják számon.

Jézus tanításaiban hisznek,

Jézus Krisztus a Messiás, Isten fia.

Betlehemben született, Máriától, aki

szűz volt, a Szentlélek által.

Jézus Názáretben nevelkedett,

kitanulta az ácsmesterséget,

apjától, Józseftől.

Harminc éves korában a Jordán folyóban,

Keresztelő János keresztelte meg.

Majd negyven napot töltött a pusztában,

ez alatt a sátán többször megkísértette,

de Jézus mindvégig ellenállt.

Ezután kiválasztott tizenkét tanítványt,

vándorlással terjesztette tanát.

Sokakat meggyógyított és sok csodát tett.

A zsidó vallás vezetői, fenyegetőnek

érezték Jézus népszerűségét,

tanait és cselekedeteit.

Legfontosabb prédikációja a

Hegyi beszéd, melyben tanításai

lényegét foglalta össze, melyek egyben,

Isten törvényei, amiket az embereknek követni kell.

Meg kell bánni Isten törvényével

ellentétes cselekedeteket,

és új életet kell kezdeniük.

Istent, atyjaként emlegette,

a szeretet parancsolatait,

tartotta legfontosabbnak.

Gyakran tanított, szellemi tanulsággal,

szolgáló példázatokkal.

Három évvel később, a Peszah,

zsidó húsvéti ünnep alkalmából,

Jeruzsálembe ment, követőivel és tanítványaival.

Sokan nem értették tanítását,

azt gondolták, földi király,

és megmenti őket a római elnyomás alól.

Amikor csalódtak benne, voltak kik ellene fordultak.

Jézus tanítványaival, elfogyasztotta

 a húsvéti vacsorát, melyet

utolsó vacsoraként ismernek.

Ekkor megtörte a kenyeret, ami a megtöretet

testét szimbolizálja ill. megosztotta velük a bort,

mely az értük kiontatott vérének szimbóluma.

Majd hozzá fűzte, ezt cselekedjétek,

 az én emlékezetemre.

Keresztény ünnepek alkalmával,

Úrvacsora vételnek nevezik.

Ugyanis egyik tanítványa Judás, szövetkezett

 a zsidókkal és törvény elé állították.

Jézust, két tolvajjal együtt keresztre feszítették.

Eltemették, de harmadnapra feltámadt.

Többször megjelent tanítványai előtt,

mielőtt az Atyához felment a Mennyekbe.

Szentirat a Biblia, mely két részből áll.

Az Ótestamentumból és az Újtestamentumból.

Istentiszteleteken felolvasnak belőle,

egyénileg is tanulmányozzák,

útmutatásul szolgál.

Az Ótestamentum / Ószövetség /,

héber nyelven íródott és

nagyjából azonos a zsidó Tenakhkal.

A világ teremtéséről, zsidók törvényeiről szól.

Az Újtestamentum / Újszövetség /,

görögül írták, Jézus, élettörténetéről szól.

Isten és az emberek között létrejött,

új szövetségről számol be.

Tanítása szerint, az üdvözülés Jézus

halálában és feltámadásában,

való hiten alapul.

Az Újtestamentum, huszonhét könyvből áll,

négy evangélium, huszonegy episztola,

az Apostolok cselekedetei, és jelenések könyve.

Máté, Márk, Lukács és János a négy evangélista,

mindegyik Jézus tanításait, életét, halálát,

és feltámadását írja meg saját szemszögéből.

Az Apostolok cselekedetei, Jézus feltámadása,

utáni eseményeket ill. a korai kereszténység

kialakulásának történetét írja le.

Az episztolák, / levelek / többségüket,

a keresztény hitre tért, Pál apostol írta,

melyek tanácsokkal és bátorításokkal,

szolgálnak a keresztény testvéreknek.

A Jelenések könyve, utolsó könyv, mely

a világ végéről alkotott víziókat tartalmazza.

A Biblia, azt tanítja, hogy a bűntelen Jézus,

azért jött a Földre és áldozta fel életét,

hogy lehetővé váljon az emberi

bűnök megbocsájtása.

Sokan hisznek, az ítélet napjának eljövetelében,

amikor az emberek elkövetett cselekedeteik

alapján, lelkük a menybe vagy a pokolba kerül.

A mennyország Isten létezési helye,

míg a pokol Istentől való elszakadás helyszíne.

Jézus halála után, tanításait Apostolok,

és követői terjesztették.

Törökországban, Görögországban, Rómában.

Konstantin, római császár 313-ban áttért,

a keresztényhitre és felvette a birodalom,

elfogadott vallásai közzé.

325-ben zsinatot hívott össze Nicceában,

itt fektették le az alapvető keresztény

hitelveket és hitvallást.

Ebben szerepelt a Szentháromság tana,

mely szerint Isten, három személyt

testesít meg egyben.

Az Atyát, a mindenség teremtőjét,

a fiút, Jézust, és a Szentlelket,

aki, Isten állandó jelenléte a világban.

Később vita támadt Róma püspöke / pápa/,

és Konstantinápoly egyház feje

 / pátriárka/ között.

A keresztényegyház kettéválását okozta.

A Nyugatrómai Birodalom területén,

kialakult a Római Katolikus egyház,

a keleti területen pedig az Ortodox.

A két egyház hitvilága és liturgiája,

eltérő módon fejlődött.

Egyre többen kritizálták a katolikus egyházat,

1517-ben Luther Márton, német pap, támadást

intézett a pápa és más egyházi vezetők ellen.

Kilencvenöt pontban foglalta össze a katolikus

egyház, reformra szolgáló jellemzőit.

Főleg a búcsúcédulák ellen szállt síkra.

Ez azt jelentette, hogy pénzért lehetett megvenni,

és ez által bűnbocsánatot nyert az illető,

Luther elkészítette az első német nyelvű

bibliafordítást, addig latinul olvasták,

de ezt az átlagember nem értette.

Hamarosan más nyelveken is megjelentek

a Biblia fordításai.

Luther szerint, Krisztusba vetett személyes hit,

sokkal fontosabb az egyházi rítusoknál.

Kálvin János, francia származású,

egyház reformer, hozta létre,

azt az egyház szervezetet mely,

később az összes protestáns egyház

alapjául szolgált.

Többnyire egyetértett Luther nézeteivel,

ám hitt, az eleve elrendelés tanába.

Főleg Svájcban, Skóciában váltak

népszerűvé a tanai.

Betiltották a búcsúcédulák árusítását,

ám, sokan visszatértek a katolikus hitre.

Gyűlöletet tápláltak egymás iránt,

így ez vallási háborúhoz vezetett.

Az ökumenizmus kialakulása óta,

a kereszténység sok különböző ágra szakadt.

Istentisztelet helyszínei, templomok, kápolnák.

Az ortodox és katolikus templomok gazdagon

díszítettek, míg a protestáns templomok

és kápolnák egyszerűbbek.

Krisztus, keresztre feszítésére emlékezve,

a templomokat kereszt alakura építették,

az oltár keletre, Jeruzsálem felé néz.

Az istentiszteletet, papok, lelkipásztorok,

lelkészek végzik.

Istentiszteleten a hívek, bibliai olvasmányokat,

majd prédikációkat hallgatnak.

Imák, Himnuszok és egyházi énekek

formájában, Istent dicsőítik vagy

segítségért, megbocsájtásért fohászkodnak hozzá.

A legfontosabb istentisztelet vasárnaponként van.

A keresztények, imán keresztül szólnak Istenhez,

hangosan vagy némán, közösen vagy egyedül.

A szerzetesek és apácák, fogadalmat

tesznek arra, hogy életüket Istennek szentelik.

Feladják vagyonukat, elhagyják családjukat,

barátaikat és a zárda fejének engedelmeskednek.

Főleg tanításokkal, imádkozással,

betegek ápolásával foglalkoznak.

A szerzetesek kolostorban az apácák

zárdában élnek.

A keresztelési és egyéb szertartás,

ágak szerint, különböző.

Számos keresztény ünnep van az év során,

melynek nagy része, Jézus életéhez kötődik.

A nyugati és ortodox egyházak különböző

naptárat használnak, így más időpontokra

esnek az ünnepek.

 

Db. 2020.02.

Eci•  2020. február 17. 13:20

BUDDHIZMUS

 

 

A Buddhizmust, mintegy 2500 évvel

ezelőtt hívta életre Indiában,

Sziddhártha Gautama, aki

mint Buddha, a megvilágosodott

néven vált ismerté.

A leborotvált fej és narancssárga ruházat,

azt jelenti, hogy elfordult a gazdagságra,

tulajdonra épülő világtól,

életét, Buddha tanításainak szenteli.

Sziddhártha, apja uralkodó volt,

hindu vallást követte.

Akkoriban, sok hindu, új választ keresett,

a szenvedésre és arra, hogyan lehet ezt elkerülni,

mivel az újjászületésbe vetett hitük alapján,

sok élet folyamán kell szenvedniük.

Az uralkodónak egy jós azt mondta, hogy

Sziddhártha, hatalmas császár lesz, ha

soha nem lát beteg embert, öregembert,

halott embert, aszkétát.

Ám, ha meglátja őket, akkor

vándorló aszkéta életet fog élni.

A király, szerette volna, ha fia követi őt a trónon,

ezért, igyekezett mindettől távol tartani.

Fényűző életet élt a palotában, megnősült,

majd fia született.

Amikor az élete kiteljesedett volna,

megkérdőjeleződött benne a tétlen,

fényűző életmódja.

Huszonkilenc évesen elhagyta a palotát,

s meglátta mindazt, amitől óvták.

Haját levágatta, koldusruhát öltött,

s lett, vándorló aszkéta.

Tanult, majd szigorúan böjtölt,

egyik este leült a fügefa árnyékába,

mély meditációba töltötte az egész éjszakát.

A lényeg, kibontakozott előtte hajnalban.

Ettől kezdve, Buddhaként,

a megvilágosodottként ismerték,

nyolcvanéves koráig élt.

Tudását, szerzetesek egy csoportjának,

átadta, melyek három egyetemes igazságból,

négy egyetemes igazságból,

és nyolc rétű ösvényből állt.

Együttes nevük, dharma.

Ezek, hogy a világban semmi sem állandó,

minden folyamatos változásban van.

Az állandóság hiánya, szenvedéshez vezet,

a folyamatos változás, nem teszi elégedetté

az embert, akinek vágyaik vannak

és múló dolgokhoz ragaszkodik.

A megelégedés állapota, nem tartós,

egy buddhista számára szenvedés mind az,

amitől az élet tökéletlen marad.

Nincs változatlan személyes én,

csak változó jellemvonások összessége.

A nemes igazságok; az egész élet szenvedés,

oka a vágy és a ragaszkodás.

A szenvedés leküzdése, ezek legyőzésével sikerül.

A leküzdés módja, a nyolcrétű ösvény követése,

vezérfonal, mely elvezet a megvilágosodáshoz.

Hit, nemes igazságok megértése.

Elhatározás, körültekintő cselekvésre törekvés.

Helyes beszéd, düh, hazugság, pletyka, elkerülése.

Helyes tett, őszintén élni, nem bántani az élőlényeket.

Helyes élet, kerülni a másoknak ártó foglalkozást.

Helyes igyekezet, vágy és ragaszkodás leküzdése.

Helyes vizsgálódás, gondolkodni, beszéd

és cselekvés előtt.

Helyes elmélkedés, szellemi megtisztulás,

eljutni a megvilágosodáshoz.

A tanítások, eleinte szájhagyomány útján terjedtek.

Buddha halála után, háromszáz év elteltével,

írták le őket.

Egyik fontos iratgyűjtemény, Tripitaka, mely

hármas kosarat jelent.

A szöveget először pálmalevelekre írták,

majd kosárba gyűjtötték őket.

Buddha, bölcs mondásait, kommentárjait,

és szerzetesekhez szóló szabályokat tartalmaz.

Buddha öt alapszabályt fektetett le,

melyet minden buddhistának követnie kell.

Kerülendő, élőlények bántalmazása.

Tilos elvenni, a nem szabad akaratból adott dolgokat.

Ellen kell állni a test vágyainak.

Kerülendő a durva beszéd és hazugság.

Kerülendő az alkohol és ajzó szerek.

A nirvána eléréséhez elengedhetetlen a meditáció.

Alapja a szamádhi, olyan békés állapot,

melyben az agy mentesül minden gondolattól.

A szerzetesek, szentszövegek tanulmányozásával,

tanítással, meditációval, vagy

betegápolással foglalkoznak.

Életüket, több mint kétszázötven

előírás szabályozza.

Nyolc éves kortól lehetnek szerzetes növendékek.

A Buddhizmus, misszionáriusok útján terjedt el.

Dél –Indiában, Sri Lankán, Kínában, Japánban.

Buddha halála után, követői között,

nézeteltérés támadt.

Így előbb két ágra, majd a terjedésével,

 még többre szakadt.

Istentisztelet helyei, a gazdagon díszített

templomoktól, a hétköznapi épületekben

berendezett kis szobáig terjed.

A buddhista szentélyek legrégebbi

típusai a Sztupák.

A rítusok, különböző ágaknál eltérőek lehetnek.

A virág, a földi élet rövidségére utal,

a gyertya, a megvilágosodásra,

a tömjén illata a jelenlévő dharmára.

Az imákat, gyakran zászlókra írják,

hogy amikor a szél lengeti a világ

minden tájára eljussanak.

Rövid imákat / mantrákat/ ismételgetnek,

imakereket forgatnak, ez egy olyan henger,

amelyben több száz ima van, papírtekercsre írva.

A forgatásnál a mantrák kikerülnek a világba.

Művészetük, számos szimbólumot használ,

hogy hitükre emlékeztesse őket.

Ilyen Buddha képmása, testének, kezeinek,

minden tartása más – más jelentéssel bír.

A lótuszvirág, mely tavak alján sárban gyökerezik,

a sár az emberi élet, a tiszta virág a megvilágosodás.

Vallási naptáruk, a Hold fázisain alapul.

Buddha születése és halála,

teliholdra esett, ezért legfőbb ünnepet akkor tartják.

Helyi szokások szerint a szertartások különböznek.

 

Db. 2020.02.

Eci•  2020. február 16. 15:27

JUDAIZMUS

 

 

A legrégebbi egyisten hiten

alapuló vallás.

Mintegy négyezer évre nyúlik vissza.

Aki zsidó anyától születik,

zsidónak számít.

Történelmüket a tizenkét,

héber törzsre vezetik vissza.

Isten szövetségre lépett Ábrahámmal,

ő a zsidónép atyja.

Kiválasztott nép, cserében,

meg kell tartania Isten,

minden parancsolatát.

Ábrahám fia, Izsák,

Az ő fiát Jákobot, Isten,

Izraelnek nevezte el.

Ettől fogva Izraelitáknak hívták őket.

Mózes, Isten segítségével,

kivezette őket Egyiptomból.

Isten, törvényeket írt elő számukra,

hatszáztizenhárom parancsolat van,

a legismertebb a Tízparancsolat.

Folyamatos vándorlásuk során,

negyven év után érkeztek meg,

 Kánaán földjére.

Kétszáz év múlva Izraelita királyság lett,

Dávid király, Jeruzsálemet tette,

a királyság fővárosának.

Fia, Salamon építetett egy templomot,

Első Templomnak nevezték.

Izraelita istentiszteletek központjává vált.

Később, már különböző népek

uralták Kánaánt.

Asszírok, Babiloniak, Rómaiak,

kik lerombolták az Első Templomot.

Ezután Izrael, Római hatalom alá került.

Ők lerombolták a Második Templomot.

Sok zsidót száműztek.

Tiltották a zsidó vallásoktatást,

ezért szétszóródtak,

Kelet és Közép-Európában.

Csoportokban telepedtek le.

Ragaszkodtak a Mózesi

törvények betartásához.

A kívülállók nem értették őket,

ami gyanakváshoz, gyűlölködéshez vezetett.

Várták Isten küldöttjét,

azonban Jézust, nem ismerték el.

A zsidók elleni gyűlölet,

tovább fokozódott az idők során.

A legsúlyosabb zsidóüldözés,

a II. világháború során történt.

XIX. század folyamán a zsidók,

elkezdtek visszatelepülni Palesztinába.

Később kialakult Izrael állama.

Ez feszültséget szült a Palesztin arabok,

főként a muszlimok körében.

Szentírásaik, Tenakh,

főként héber nyelven íródott.

Három főcsoportra osztható,

Huszonnégy könyvből áll.

Az első öt könyv, Tóra,

tanítást jelent, Isten, Mózesnek adott,

utasításait tartalmazza.

Nyolc könyvből áll, a Neviim,

jelentése, Próféták.

A Ketuvim, jelentése, iratok,

tizenegy könyvből áll.

Történeteket, verseket, próféciákat,

Himnuszokat és bölcs mondásokat tartalmaz.

Másik fő szentirat a Talmud,

a Tenakh értelmezését, foglalja magába.

A Talmud, két részből áll,

Misna és Gemára,

A Misna, zsidók törvényére vonatkozó,

írások gyűjteménye.

A Gemára, ezek magyarázatát tartalmazza.

A Midrás, írásgyűjtemény,

melyben a szövegek,

 történetek formájában,

magyarázza a Tenakh, egyes jellemzőit.

A zsidó valláson belül,

kialakult az Ortodox vallásúak csoportja.

Külömbség, főleg a vallás

gyakorlásukban van.

Reggeli istentiszteletkor,

imákat tartalmazó,

kis bőrtokot erősítenek a fejre,

és a szívükhöz közel a karjukra.

Ez a tefillin, ami emlékezteti őket,

hogy fejükkel, szívükkel,

mindig Istennek hódoljanak.

A férfiak kalapot vagy kis sapkát / kipát/ hordanak,

Isten állandó jelenléte iránti tiszteletből.

A Tórát, Isten, Mózeshez intézett,

szavainak tekintik.

Ennek, fenntartás nélkül engedelmeskedni kell.

A zsidók a zsinagógába mennek istentiszteletre.

Ezek négyszögletű épületek,

három oldalán ülések vannak,

a negyedik oldal, Jeruzsálem felé néz.

Az istentisztelet alatt,

felolvasnak a Tórából,

Himnuszokat énekelnek, imádkoznak.

Általában a rabbi vezeti,

aki a Tenakh egyik szövegéből is

beszédet tarthat.

Az ortodox zsinagógában,

a férfiak lent, a nők fent a karzaton ülnek.

Az istentisztelet héberül folyik.

A hit és törvények tanítói a rabbik.

A hívők az imát, közvetlen Istennek mondják,

dicsőítik, segítséget kérnek, köszönetet mondanak,

bevallják bűneiket.

Vannak írott és formális imák,

ezeket bizonyos alkalmakkor

kell elmondani.

Ilyen a napi háromszori ima,

sabbatkor, különböző ünnepeken,

valamint böjt idején.

Lefekvés előtt a Sema,

mely első ima, amit a gyermek megtanul,

az utolsó ima, melyet haláluk előtt elmondanak.

A sabbat, pénteken napnyugtakor kezdődik,

és szombaton napnyugtáig tart.

Ez a pihenés, vallásos elmélyülés napja.

A fiúkat, tizenhárom évesen,

felnőttnek tekintik.

Zsinagógában tartott, szertartással ünneplik.

Közeli rokonuk halálhírére,

gyász jeleként megtépik ruhájukat,

temetésig mellettük maradnak.

A gyászidőszak egy hónapon keresztül tart.

A zsidó naptár, holdhónapokon alapul.

Peszah, ünnepe nyolc napig tart.

Izraeliták, Egyiptomból való,

kiszabadulásának állít emléket.

A kovásztalan kenyér / pászka /

szimbolizálja, azt a kenyeret,

melyet az izraeliták vittek,

magukkal a menekülés éjszakáján.

A Hanukka, felszentelés ünnepe,

mely szintén nyolc napig tart.

 

 Db. 2020.02.

 

 

 

Eci•  2020. február 15. 14:18

HINDUIZMUS

 

 

Egyike a világ legrégebbi,

ma is élő vallásainak.

Főleg Indiában,

Nepálban alakult ki,

ma is ott virágzik leginkább.

Nem egy ember alapította,

hanem lassan, századok

során alakult ki.

Emiatt, sokszínű vallássá vált.

A sokszínűség mögött,

létezik egy állandó valóság,

amelyet Brahmannak neveznek.

Gangesz folyó vizét szentnek tartják,

fürödve imádkoznak benne.

Úszó virágszirmokat,

Istennek szánt ajándékként,

szórják széjjel.

Azt tanítja, minden

élőlénynek lelke van.

Átmannak hívják, a belső én,

Brahman, legfelső létező része.

Számukra, több ezer Isten,

Istennő létezik,

meghatározott tulajdonsággal.

Ám, az összes Istenség,

a legfőbb Brahmannak,

különböző megjelenési formája.

Három hindu Isten,

Brahma, Visnu, Síva,

hozható összefüggésbe,

a világ teremtésével,

megtartásával és pusztításával.

Teremtés, pusztítás és újjáteremtés,

körforgását örökkévalónak tartják.

Brahma, a teremtő,

Visnu a megtartó,

Síva a pusztító,

őt felszabadítóként is számon tartják.

Ez a hinduk isteni hármassága.

Szerintük, minden élőlény,

élet – halál, újjászületés

körforgásában van.

Az élet kereke karma,

vagyis, a tett tartja forgásban.

Jó és rossz cselekedetekre utal,

a jó cselekedet, elkövetkező jobb élet,

míg a rosszcselekedet,

szenvedésekkel teli élethez vezet.

Úgy tartják, a nagyon rossz cselekedet,

következménye lehet, hogy az ember,

állatként születik újjá.

A szenvedés körforgásából

való szabadulás a móksa,

akkor remélhetik,

ha a tudatlanság állapotából,

a bölcsesség felé törekszenek.

Sok hindu számára,

az egyetlen valóság Brahman,

a többi illúzió.

A Szentkönyveik,

Szankszritül íródtak,

ősi India nyelvén.

A Védák, szájról – szájra terjedtek,

mielőtt lejegyezték volna őket.

Rigvéda, Istenek világáról,

szóló történeteket tartalmaz.

Mahábhárata, egy királyi család

hercegeinek életét meséli.

Upanisadok, Brahmanról és a móksa

elérésének módjairól szól.

Rámájana, Ráma és Szita,

életének történetét írja le.

A hindu társadalomban,

ezernyi kaszt létezik.

Mindenki, egy adott kasztba születik.

A szent iratok az élet,

négy fő szakaszát különböztetik meg.

Diákét, családfőét, remetéét,

valamint, szent életű vándorét,

aki minden családi köteléket

elszakít, koldulásból él.

Indiában a holttestet,

máglyára helyezik,

három nappal később,

hamvát összegyűjtik,

majd a Gangeszbe szórják.

Sok hindu a jóga és meditáció segítségével,

próbál eljutni a móksához.

Rendkívüli önfegyelmet kíván,

test, szellem fölötti uralom elnyerése.

Ennek különböző típusai vannak,

Ászanák, Rádzsa, Hatha jógák.

Mindegyik másképpen közelíti meg,

a szellem és test fegyelmezését.

A legtöbb templomot valamely,

Istennek vagy Istennőnek szentelik.

Az ő szobra, legbelső szentélyben áll.

Úgy gondolják, hogy vele történő

szemkontaktus révén,

az Istennel kommunikálnak.

Kéréseket intéznek hozzá,

vagy spirituális megvilágosodásba részesülnek.

A zarándoklat nem kötelező,

mégis évente több millió

hindu tesz zarándoklatot.

Számos folyó és hegy szerepel közöttük.

A legszentebb, minden tizenkettedik

évben a Kumbha Méla ünnepe.

Ilyenkor zarándokok milliói,

árasztják el a Gangesz folyó partján

fekvő Allahábád városát,

hogy megfürödjenek a folyóba,

mely hitük szerint megtisztítja

őket bűneiktől.

A hinduk számára,

végső cél a móksa elérése,

egyesülés Brahmannal.

 

Db. 2020.02.

 

 

 

 

 

 

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom