LOBBANÓ LÁNGOD-KÖSZÖNÖM NEKED

Válasz versek

LOBBANÓ LÁNGOD

Írta: Nagy Károly

 

Mikor lángod lobbantotta,

Hamvadó életparazsam.

Mikor magamra maradva,

Már a perceket számoltam.

 

Mikor életfonalamról,

Elgörgettem napjaimat.

Öröm ódák oldaláról,

Megkaptam a jutalmamat.

 

Virágként nyílott ki szíved,

És borostyánként öleltél,

Megfogva fáradó kezem,

A csillagokig emeltél.

 

Lángunk már együtt lobban fel,

Szívünk is egyszerre dobban,

Kezünket nem engedve el,

Életünk egy boldog folyam.

 

Istenemnek megköszönve,

Hogy most nékem adott téged,

És az utamon vezetve,

Hozzád angyalok kísértek.

 

 

KÖSZÖNÖM NEKED

/ Válasz vers /

Írta: Poór Edit

 

Köszönöm Édesem,

Hogy, így szeretsz engem!

Köszönöm Istenem,

Hogy adtad Őt nekem!

 

Nehéz volt az utam,

Mert egyedül jártam,

Most fogod a kezem,

Így kísérsz el engem!

 

Hálával telt szívem,

Boldog lett életem.

Köszönöm Kedvesem,

Hogy, így szeretsz engem!