LÉLEKPÁROM

Eci•  2019. január 12. 09:46

Váratlanul jött az érzés,

De lelked, lelkemhez ért.

Számomra csak Te létezel,

S amíg élek nem felejtelek el!

Mindig csak rád gondolok,

Mindig rólad álmodok!

Mégis, ha meglátlak,

Lélegzetem, szavam elakad.

Megszólalni oly nehéz,

Hisz lelkem tüze érted ég!

Hálát rebeg ajkam a sorsnak,

Hogy végre rád találtam.

Tudom és érzem,

Te vagy a lelki társam!

Várok rád, ha kell,

Várok, egy életen át!

Mert, igazi boldogság az,

Ami reánk vár!

Ha ebben az életben nem lehetséges,

Hát, majd a következőben.

Akartam, hogy tudd,

Találkozásunk nem volt véletlen!

Már elmúlt egy éve, hogy láttak,

De, amit irántad érzek,

Fényéből soha nem veszíthet!

Hála és szeretet érzése,

A legmagasztosabb érzés,

Amit, valaha érezhet egy lélek,

Egy másik lélek iránt!

Minden érzés elmúlik,

Egy idő után tovaszáll!

Csak a hálától átölelt szerető szív,

Mely örök időkre fent áll!


Db. 2012.

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!