LÉLEK UTAZÁSA

 

Lélek elhagyva a testet,

űrutazásba kezdett.

Hullámokban emelkedve,

még tartja a Föld légköre.

Mily gyönyörű e kék bolygó,

körbe fonja arany háló.

Légkör szélén időkapu,

őrzi két hatalmas Kerub.

Kapun túl, fátyol lebben,

ott már az idő végtelen.

Lelkek lebegnek fényesen,

segítenek új jövevényen.

Melléje suhan két angyal,

körülfonják szárnyaikkal.

Együtt lebegnek Szférákon,

S szellemvilág feltárul.

Nap sugara nem látható,

de minden fénytől áradó.

Kék, rózsaszín, fehér, arany,

rubin, ezüst, lila, smaragd.

Fák, virágok és források,

mint tündöklő gyémántok.

Zene, léleknek kellemes,

Szférán, a hárfa húrja zeng.

Az utazásnak végével,

angyalok kíséretével,

időkapunál megállva,

lélek, elköszön hálával.

Földön teste visszavárja,

érvényesül Föld vonzása.

Ezüst fonala vezeti,

Napfonaton beérkezik.

 

Db. 2020.02.