Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
KERESZTÉNYSÉG
Eci 2020. február 18. 16:31 olvasva: 170
A legnagyobb vallásként tartják számon.
Jézus tanításaiban hisznek,
Jézus Krisztus a Messiás, Isten fia.
Betlehemben született, Máriától, aki
szűz volt, a Szentlélek által.
Jézus Názáretben nevelkedett,
kitanulta az ácsmesterséget,
apjától, Józseftől.
Harminc éves korában a Jordán folyóban,
Keresztelő János keresztelte meg.
Majd negyven napot töltött a pusztában,
ez alatt a sátán többször megkísértette,
de Jézus mindvégig ellenállt.
Ezután kiválasztott tizenkét tanítványt,
vándorlással terjesztette tanát.
Sokakat meggyógyított és sok csodát tett.
A zsidó vallás vezetői, fenyegetőnek
érezték Jézus népszerűségét,
tanait és cselekedeteit.
Legfontosabb prédikációja a
Hegyi beszéd, melyben tanításai
lényegét foglalta össze, melyek egyben,
Isten törvényei, amiket az embereknek követni kell.
Meg kell bánni Isten törvényével
ellentétes cselekedeteket,
és új életet kell kezdeniük.
Istent, atyjaként emlegette,
a szeretet parancsolatait,
tartotta legfontosabbnak.
Gyakran tanított, szellemi tanulsággal,
szolgáló példázatokkal.
Három évvel később, a Peszah,
zsidó húsvéti ünnep alkalmából,
Jeruzsálembe ment, követőivel és tanítványaival.
Sokan nem értették tanítását,
azt gondolták, földi király,
és megmenti őket a római elnyomás alól.
Amikor csalódtak benne, voltak kik ellene fordultak.
Jézus tanítványaival, elfogyasztotta
a húsvéti vacsorát, melyet
utolsó vacsoraként ismernek.
Ekkor megtörte a kenyeret, ami a megtöretet
testét szimbolizálja ill. megosztotta velük a bort,
mely az értük kiontatott vérének szimbóluma.
Majd hozzá fűzte, ezt cselekedjétek,
az én emlékezetemre.
Keresztény ünnepek alkalmával,
Úrvacsora vételnek nevezik.
Ugyanis egyik tanítványa Judás, szövetkezett
a zsidókkal és törvény elé állították.
Jézust, két tolvajjal együtt keresztre feszítették.
Eltemették, de harmadnapra feltámadt.
Többször megjelent tanítványai előtt,
mielőtt az Atyához felment a Mennyekbe.
Szentirat a Biblia, mely két részből áll.
Az Ótestamentumból és az Újtestamentumból.
Istentiszteleteken felolvasnak belőle,
egyénileg is tanulmányozzák,
útmutatásul szolgál.
Az Ótestamentum / Ószövetség /,
héber nyelven íródott és
nagyjából azonos a zsidó Tenakhkal.
A világ teremtéséről, zsidók törvényeiről szól.
Az Újtestamentum / Újszövetség /,
görögül írták, Jézus, élettörténetéről szól.
Isten és az emberek között létrejött,
új szövetségről számol be.
Tanítása szerint, az üdvözülés Jézus
halálában és feltámadásában,
való hiten alapul.
Az Újtestamentum, huszonhét könyvből áll,
négy evangélium, huszonegy episztola,
az Apostolok cselekedetei, és jelenések könyve.
Máté, Márk, Lukács és János a négy evangélista,
mindegyik Jézus tanításait, életét, halálát,
és feltámadását írja meg saját szemszögéből.
Az Apostolok cselekedetei, Jézus feltámadása,
utáni eseményeket ill. a korai kereszténység
kialakulásának történetét írja le.
Az episztolák, / levelek / többségüket,
a keresztény hitre tért, Pál apostol írta,
melyek tanácsokkal és bátorításokkal,
szolgálnak a keresztény testvéreknek.
A Jelenések könyve, utolsó könyv, mely
a világ végéről alkotott víziókat tartalmazza.
A Biblia, azt tanítja, hogy a bűntelen Jézus,
azért jött a Földre és áldozta fel életét,
hogy lehetővé váljon az emberi
bűnök megbocsájtása.
Sokan hisznek, az ítélet napjának eljövetelében,
amikor az emberek elkövetett cselekedeteik
alapján, lelkük a menybe vagy a pokolba kerül.
A mennyország Isten létezési helye,
míg a pokol Istentől való elszakadás helyszíne.
Jézus halála után, tanításait Apostolok,
és követői terjesztették.
Törökországban, Görögországban, Rómában.
Konstantin, római császár 313-ban áttért,
a keresztényhitre és felvette a birodalom,
elfogadott vallásai közzé.
325-ben zsinatot hívott össze Nicceában,
itt fektették le az alapvető keresztény
hitelveket és hitvallást.
Ebben szerepelt a Szentháromság tana,
mely szerint Isten, három személyt
testesít meg egyben.
Az Atyát, a mindenség teremtőjét,
a fiút, Jézust, és a Szentlelket,
aki, Isten állandó jelenléte a világban.
Később vita támadt Róma püspöke / pápa/,
és Konstantinápoly egyház feje
/ pátriárka/ között.
A keresztényegyház kettéválását okozta.
A Nyugatrómai Birodalom területén,
kialakult a Római Katolikus egyház,
a keleti területen pedig az Ortodox.
A két egyház hitvilága és liturgiája,
eltérő módon fejlődött.
Egyre többen kritizálták a katolikus egyházat,
1517-ben Luther Márton, német pap, támadást
intézett a pápa és más egyházi vezetők ellen.
Kilencvenöt pontban foglalta össze a katolikus
egyház, reformra szolgáló jellemzőit.
Főleg a búcsúcédulák ellen szállt síkra.
Ez azt jelentette, hogy pénzért lehetett megvenni,
és ez által bűnbocsánatot nyert az illető,
Luther elkészítette az első német nyelvű
bibliafordítást, addig latinul olvasták,
de ezt az átlagember nem értette.
Hamarosan más nyelveken is megjelentek
a Biblia fordításai.
Luther szerint, Krisztusba vetett személyes hit,
sokkal fontosabb az egyházi rítusoknál.
Kálvin János, francia származású,
egyház reformer, hozta létre,
azt az egyház szervezetet mely,
később az összes protestáns egyház
alapjául szolgált.
Többnyire egyetértett Luther nézeteivel,
ám hitt, az eleve elrendelés tanába.
Főleg Svájcban, Skóciában váltak
népszerűvé a tanai.
Betiltották a búcsúcédulák árusítását,
ám, sokan visszatértek a katolikus hitre.
Gyűlöletet tápláltak egymás iránt,
így ez vallási háborúhoz vezetett.
Az ökumenizmus kialakulása óta,
a kereszténység sok különböző ágra szakadt.
Istentisztelet helyszínei, templomok, kápolnák.
Az ortodox és katolikus templomok gazdagon
díszítettek, míg a protestáns templomok
és kápolnák egyszerűbbek.
Krisztus, keresztre feszítésére emlékezve,
a templomokat kereszt alakura építették,
az oltár keletre, Jeruzsálem felé néz.
Az istentiszteletet, papok, lelkipásztorok,
lelkészek végzik.
Istentiszteleten a hívek, bibliai olvasmányokat,
majd prédikációkat hallgatnak.
Imák, Himnuszok és egyházi énekek
formájában, Istent dicsőítik vagy
segítségért, megbocsájtásért fohászkodnak hozzá.
A legfontosabb istentisztelet vasárnaponként van.
A keresztények, imán keresztül szólnak Istenhez,
hangosan vagy némán, közösen vagy egyedül.
A szerzetesek és apácák, fogadalmat
tesznek arra, hogy életüket Istennek szentelik.
Feladják vagyonukat, elhagyják családjukat,
barátaikat és a zárda fejének engedelmeskednek.
Főleg tanításokkal, imádkozással,
betegek ápolásával foglalkoznak.
A szerzetesek kolostorban az apácák
zárdában élnek.
A keresztelési és egyéb szertartás,
ágak szerint, különböző.
Számos keresztény ünnep van az év során,
melynek nagy része, Jézus életéhez kötődik.
A nyugati és ortodox egyházak különböző
naptárat használnak, így más időpontokra
esnek az ünnepek.
Db. 2020.02.
Eci2020. február 19. 11:44
@955kondoros: Nagyon szépen köszönöm az olvasást! Örülök, hogy tetszett. Igen, igyekeztem egy alap ismertetést adni néhány vallásról. Az iszlámot ma teszem fel. 😊Szeretettel Edit
955kondoros2020. február 19. 11:25
Rövid általánosan tényszerű összefoglalás.Hasznos remek írás!Szeretettel:András