Poór Edit -Eci blogja-

 

 

A Buddhizmust, mintegy 2500 évvel

ezelőtt hívta életre Indiában,

Sziddhártha Gautama, aki

mint Buddha, a megvilágosodott

néven vált ismerté.

A leborotvált fej és narancssárga ruházat,

azt jelenti, hogy elfordult a gazdagságra,

tulajdonra épülő világtól,

életét, Buddha tanításainak szenteli.

Sziddhártha, apja uralkodó volt,

hindu vallást követte.

Akkoriban, sok hindu, új választ keresett,

a szenvedésre és arra, hogyan lehet ezt elkerülni,

mivel az újjászületésbe vetett hitük alapján,

sok élet folyamán kell szenvedniük.

Az uralkodónak egy jós azt mondta, hogy

Sziddhártha, hatalmas császár lesz, ha

soha nem lát beteg embert, öregembert,

halott embert, aszkétát.

Ám, ha meglátja őket, akkor

vándorló aszkéta életet fog élni.

A király, szerette volna, ha fia követi őt a trónon,

ezért, igyekezett mindettől távol tartani.

Fényűző életet élt a palotában, megnősült,

majd fia született.

Amikor az élete kiteljesedett volna,

megkérdőjeleződött benne a tétlen,

fényűző életmódja.

Huszonkilenc évesen elhagyta a palotát,

s meglátta mindazt, amitől óvták.

Haját levágatta, koldusruhát öltött,

s lett, vándorló aszkéta.

Tanult, majd szigorúan böjtölt,

egyik este leült a fügefa árnyékába,

mély meditációba töltötte az egész éjszakát.

A lényeg, kibontakozott előtte hajnalban.

Ettől kezdve, Buddhaként,

a megvilágosodottként ismerték,

nyolcvanéves koráig élt.

Tudását, szerzetesek egy csoportjának,

átadta, melyek három egyetemes igazságból,

négy egyetemes igazságból,

és nyolc rétű ösvényből állt.

Együttes nevük, dharma.

Ezek, hogy a világban semmi sem állandó,

minden folyamatos változásban van.

Az állandóság hiánya, szenvedéshez vezet,

a folyamatos változás, nem teszi elégedetté

az embert, akinek vágyaik vannak

és múló dolgokhoz ragaszkodik.

A megelégedés állapota, nem tartós,

egy buddhista számára szenvedés mind az,

amitől az élet tökéletlen marad.

Nincs változatlan személyes én,

csak változó jellemvonások összessége.

A nemes igazságok; az egész élet szenvedés,

oka a vágy és a ragaszkodás.

A szenvedés leküzdése, ezek legyőzésével sikerül.

A leküzdés módja, a nyolcrétű ösvény követése,

vezérfonal, mely elvezet a megvilágosodáshoz.

Hit, nemes igazságok megértése.

Elhatározás, körültekintő cselekvésre törekvés.

Helyes beszéd, düh, hazugság, pletyka, elkerülése.

Helyes tett, őszintén élni, nem bántani az élőlényeket.

Helyes élet, kerülni a másoknak ártó foglalkozást.

Helyes igyekezet, vágy és ragaszkodás leküzdése.

Helyes vizsgálódás, gondolkodni, beszéd

és cselekvés előtt.

Helyes elmélkedés, szellemi megtisztulás,

eljutni a megvilágosodáshoz.

A tanítások, eleinte szájhagyomány útján terjedtek.

Buddha halála után, háromszáz év elteltével,

írták le őket.

Egyik fontos iratgyűjtemény, Tripitaka, mely

hármas kosarat jelent.

A szöveget először pálmalevelekre írták,

majd kosárba gyűjtötték őket.

Buddha, bölcs mondásait, kommentárjait,

és szerzetesekhez szóló szabályokat tartalmaz.

Buddha öt alapszabályt fektetett le,

melyet minden buddhistának követnie kell.

Kerülendő, élőlények bántalmazása.

Tilos elvenni, a nem szabad akaratból adott dolgokat.

Ellen kell állni a test vágyainak.

Kerülendő a durva beszéd és hazugság.

Kerülendő az alkohol és ajzó szerek.

A nirvána eléréséhez elengedhetetlen a meditáció.

Alapja a szamádhi, olyan békés állapot,

melyben az agy mentesül minden gondolattól.

A szerzetesek, szentszövegek tanulmányozásával,

tanítással, meditációval, vagy

betegápolással foglalkoznak.

Életüket, több mint kétszázötven

előírás szabályozza.

Nyolc éves kortól lehetnek szerzetes növendékek.

A Buddhizmus, misszionáriusok útján terjedt el.

Dél –Indiában, Sri Lankán, Kínában, Japánban.

Buddha halála után, követői között,

nézeteltérés támadt.

Így előbb két ágra, majd a terjedésével,

 még többre szakadt.

Istentisztelet helyei, a gazdagon díszített

templomoktól, a hétköznapi épületekben

berendezett kis szobáig terjed.

A buddhista szentélyek legrégebbi

típusai a Sztupák.

A rítusok, különböző ágaknál eltérőek lehetnek.

A virág, a földi élet rövidségére utal,

a gyertya, a megvilágosodásra,

a tömjén illata a jelenlévő dharmára.

Az imákat, gyakran zászlókra írják,

hogy amikor a szél lengeti a világ

minden tájára eljussanak.

Rövid imákat / mantrákat/ ismételgetnek,

imakereket forgatnak, ez egy olyan henger,

amelyben több száz ima van, papírtekercsre írva.

A forgatásnál a mantrák kikerülnek a világba.

Művészetük, számos szimbólumot használ,

hogy hitükre emlékeztesse őket.

Ilyen Buddha képmása, testének, kezeinek,

minden tartása más – más jelentéssel bír.

A lótuszvirág, mely tavak alján sárban gyökerezik,

a sár az emberi élet, a tiszta virág a megvilágosodás.

Vallási naptáruk, a Hold fázisain alapul.

Buddha születése és halála,

teliholdra esett, ezért legfőbb ünnepet akkor tartják.

Helyi szokások szerint a szertartások különböznek.

 

Db. 2020.02.

 

 

A legrégebbi egyisten hiten

alapuló vallás.

Mintegy négyezer évre nyúlik vissza.

Aki zsidó anyától születik,

zsidónak számít.

Történelmüket a tizenkét,

héber törzsre vezetik vissza.

Isten szövetségre lépett Ábrahámmal,

ő a zsidónép atyja.

Kiválasztott nép, cserében,

meg kell tartania Isten,

minden parancsolatát.

Ábrahám fia, Izsák,

Az ő fiát Jákobot, Isten,

Izraelnek nevezte el.

Ettől fogva Izraelitáknak hívták őket.

Mózes, Isten segítségével,

kivezette őket Egyiptomból.

Isten, törvényeket írt elő számukra,

hatszáztizenhárom parancsolat van,

a legismertebb a Tízparancsolat.

Folyamatos vándorlásuk során,

negyven év után érkeztek meg,

 Kánaán földjére.

Kétszáz év múlva Izraelita királyság lett,

Dávid király, Jeruzsálemet tette,

a királyság fővárosának.

Fia, Salamon építetett egy templomot,

Első Templomnak nevezték.

Izraelita istentiszteletek központjává vált.

Később, már különböző népek

uralták Kánaánt.

Asszírok, Babiloniak, Rómaiak,

kik lerombolták az Első Templomot.

Ezután Izrael, Római hatalom alá került.

Ők lerombolták a Második Templomot.

Sok zsidót száműztek.

Tiltották a zsidó vallásoktatást,

ezért szétszóródtak,

Kelet és Közép-Európában.

Csoportokban telepedtek le.

Ragaszkodtak a Mózesi

törvények betartásához.

A kívülállók nem értették őket,

ami gyanakváshoz, gyűlölködéshez vezetett.

Várták Isten küldöttjét,

azonban Jézust, nem ismerték el.

A zsidók elleni gyűlölet,

tovább fokozódott az idők során.

A legsúlyosabb zsidóüldözés,

a II. világháború során történt.

XIX. század folyamán a zsidók,

elkezdtek visszatelepülni Palesztinába.

Később kialakult Izrael állama.

Ez feszültséget szült a Palesztin arabok,

főként a muszlimok körében.

Szentírásaik, Tenakh,

főként héber nyelven íródott.

Három főcsoportra osztható,

Huszonnégy könyvből áll.

Az első öt könyv, Tóra,

tanítást jelent, Isten, Mózesnek adott,

utasításait tartalmazza.

Nyolc könyvből áll, a Neviim,

jelentése, Próféták.

A Ketuvim, jelentése, iratok,

tizenegy könyvből áll.

Történeteket, verseket, próféciákat,

Himnuszokat és bölcs mondásokat tartalmaz.

Másik fő szentirat a Talmud,

a Tenakh értelmezését, foglalja magába.

A Talmud, két részből áll,

Misna és Gemára,

A Misna, zsidók törvényére vonatkozó,

írások gyűjteménye.

A Gemára, ezek magyarázatát tartalmazza.

A Midrás, írásgyűjtemény,

melyben a szövegek,

 történetek formájában,

magyarázza a Tenakh, egyes jellemzőit.

A zsidó valláson belül,

kialakult az Ortodox vallásúak csoportja.

Külömbség, főleg a vallás

gyakorlásukban van.

Reggeli istentiszteletkor,

imákat tartalmazó,

kis bőrtokot erősítenek a fejre,

és a szívükhöz közel a karjukra.

Ez a tefillin, ami emlékezteti őket,

hogy fejükkel, szívükkel,

mindig Istennek hódoljanak.

A férfiak kalapot vagy kis sapkát / kipát/ hordanak,

Isten állandó jelenléte iránti tiszteletből.

A Tórát, Isten, Mózeshez intézett,

szavainak tekintik.

Ennek, fenntartás nélkül engedelmeskedni kell.

A zsidók a zsinagógába mennek istentiszteletre.

Ezek négyszögletű épületek,

három oldalán ülések vannak,

a negyedik oldal, Jeruzsálem felé néz.

Az istentisztelet alatt,

felolvasnak a Tórából,

Himnuszokat énekelnek, imádkoznak.

Általában a rabbi vezeti,

aki a Tenakh egyik szövegéből is

beszédet tarthat.

Az ortodox zsinagógában,

a férfiak lent, a nők fent a karzaton ülnek.

Az istentisztelet héberül folyik.

A hit és törvények tanítói a rabbik.

A hívők az imát, közvetlen Istennek mondják,

dicsőítik, segítséget kérnek, köszönetet mondanak,

bevallják bűneiket.

Vannak írott és formális imák,

ezeket bizonyos alkalmakkor

kell elmondani.

Ilyen a napi háromszori ima,

sabbatkor, különböző ünnepeken,

valamint böjt idején.

Lefekvés előtt a Sema,

mely első ima, amit a gyermek megtanul,

az utolsó ima, melyet haláluk előtt elmondanak.

A sabbat, pénteken napnyugtakor kezdődik,

és szombaton napnyugtáig tart.

Ez a pihenés, vallásos elmélyülés napja.

A fiúkat, tizenhárom évesen,

felnőttnek tekintik.

Zsinagógában tartott, szertartással ünneplik.

Közeli rokonuk halálhírére,

gyász jeleként megtépik ruhájukat,

temetésig mellettük maradnak.

A gyászidőszak egy hónapon keresztül tart.

A zsidó naptár, holdhónapokon alapul.

Peszah, ünnepe nyolc napig tart.

Izraeliták, Egyiptomból való,

kiszabadulásának állít emléket.

A kovásztalan kenyér / pászka /

szimbolizálja, azt a kenyeret,

melyet az izraeliták vittek,

magukkal a menekülés éjszakáján.

A Hanukka, felszentelés ünnepe,

mely szintén nyolc napig tart.

 

 Db. 2020.02.

 

 

 

 

 

Egyike a világ legrégebbi,

ma is élő vallásainak.

Főleg Indiában,

Nepálban alakult ki,

ma is ott virágzik leginkább.

Nem egy ember alapította,

hanem lassan, századok

során alakult ki.

Emiatt, sokszínű vallássá vált.

A sokszínűség mögött,

létezik egy állandó valóság,

amelyet Brahmannak neveznek.

Gangesz folyó vizét szentnek tartják,

fürödve imádkoznak benne.

Úszó virágszirmokat,

Istennek szánt ajándékként,

szórják széjjel.

Azt tanítja, minden

élőlénynek lelke van.

Átmannak hívják, a belső én,

Brahman, legfelső létező része.

Számukra, több ezer Isten,

Istennő létezik,

meghatározott tulajdonsággal.

Ám, az összes Istenség,

a legfőbb Brahmannak,

különböző megjelenési formája.

Három hindu Isten,

Brahma, Visnu, Síva,

hozható összefüggésbe,

a világ teremtésével,

megtartásával és pusztításával.

Teremtés, pusztítás és újjáteremtés,

körforgását örökkévalónak tartják.

Brahma, a teremtő,

Visnu a megtartó,

Síva a pusztító,

őt felszabadítóként is számon tartják.

Ez a hinduk isteni hármassága.

Szerintük, minden élőlény,

élet – halál, újjászületés

körforgásában van.

Az élet kereke karma,

vagyis, a tett tartja forgásban.

Jó és rossz cselekedetekre utal,

a jó cselekedet, elkövetkező jobb élet,

míg a rosszcselekedet,

szenvedésekkel teli élethez vezet.

Úgy tartják, a nagyon rossz cselekedet,

következménye lehet, hogy az ember,

állatként születik újjá.

A szenvedés körforgásából

való szabadulás a móksa,

akkor remélhetik,

ha a tudatlanság állapotából,

a bölcsesség felé törekszenek.

Sok hindu számára,

az egyetlen valóság Brahman,

a többi illúzió.

A Szentkönyveik,

Szankszritül íródtak,

ősi India nyelvén.

A Védák, szájról – szájra terjedtek,

mielőtt lejegyezték volna őket.

Rigvéda, Istenek világáról,

szóló történeteket tartalmaz.

Mahábhárata, egy királyi család

hercegeinek életét meséli.

Upanisadok, Brahmanról és a móksa

elérésének módjairól szól.

Rámájana, Ráma és Szita,

életének történetét írja le.

A hindu társadalomban,

ezernyi kaszt létezik.

Mindenki, egy adott kasztba születik.

A szent iratok az élet,

négy fő szakaszát különböztetik meg.

Diákét, családfőét, remetéét,

valamint, szent életű vándorét,

aki minden családi köteléket

elszakít, koldulásból él.

Indiában a holttestet,

máglyára helyezik,

három nappal később,

hamvát összegyűjtik,

majd a Gangeszbe szórják.

Sok hindu a jóga és meditáció segítségével,

próbál eljutni a móksához.

Rendkívüli önfegyelmet kíván,

test, szellem fölötti uralom elnyerése.

Ennek különböző típusai vannak,

Ászanák, Rádzsa, Hatha jógák.

Mindegyik másképpen közelíti meg,

a szellem és test fegyelmezését.

A legtöbb templomot valamely,

Istennek vagy Istennőnek szentelik.

Az ő szobra, legbelső szentélyben áll.

Úgy gondolják, hogy vele történő

szemkontaktus révén,

az Istennel kommunikálnak.

Kéréseket intéznek hozzá,

vagy spirituális megvilágosodásba részesülnek.

A zarándoklat nem kötelező,

mégis évente több millió

hindu tesz zarándoklatot.

Számos folyó és hegy szerepel közöttük.

A legszentebb, minden tizenkettedik

évben a Kumbha Méla ünnepe.

Ilyenkor zarándokok milliói,

árasztják el a Gangesz folyó partján

fekvő Allahábád városát,

hogy megfürödjenek a folyóba,

mely hitük szerint megtisztítja

őket bűneiktől.

A hinduk számára,

végső cél a móksa elérése,

egyesülés Brahmannal.

 

Db. 2020.02.

 

 

 

 

 

 

Nagy kérdés az emberekben,

mi a célja életünknek,

kik vagyunk valójában,

hogyan keletkezett a világegyetem.

Erre, különböző népek,

eltérő válaszokat adtak.

Az élet, több mint fizikai valóság,

megfelelő életmóddal,

rálelhetünk a válaszokra,

igazságra, vagy végső valóságra.

Az ima, közelebb visz,

a végső hatalomhoz, amely

világegyetemben, szellemi létező,

Isten léte, érzékelhető.

Ez az életet adó szikra,

segít közelebb kerülni,

Istenhez, Szentekhez, Angyalokhoz.

A világ teremtőjének,

láthatatlan hatalomnak,

tisztelet, felajánlott áldozat,

bemutatott rituálék,

jellemzik a különböző vallásokat.

Hozzájuk fordulnak,

segítségért, útmutatásért,

A Buddhizmus, szenvedés

leküzdésére tanít.

Több vallás szerint,

a legfőbb hatalom nem jellemezhető,

ezért, nincsenek róla képeik.

Sok vallás hite szerint,

emberekben és állatokban,

létezik belső szikra,

melyet szellemnek,

avagy, léleknek neveznek.

Több vallásban ez örökkévaló,

soha sem hal meg.

A vallások, hiten alapulnak,

fizikai érzékekkel nem bizonyíthatóak.

Az emberek nem tökéletesek,

egymásnak okoznak szenvedéseket.

Ám, hiszik, hogy a vallási tanításokat,

megfelelőképpen követve,

az életük átalakul.

Hívők, gyakran összegyűlnek,

kifejezzék, csodálat és hála érzését.

Ezt szertartásos formában,

Istentiszteletnek hívják.

Az ima, dicsőítést,

köszönetnyilvánítást,

maguk vagy mások érdekében

kért segítséget, iránymutatást,

foglal magában.

Ima, meditáció

formájában is megvalósulhat.

Célja a belső nyugalom elérése,

hogy a megtérést gátló

akadályok leomoljanak.

Az imádkozás módja,

vallásonként változik.

Letérdeléssel, meghajlással,

 állva, csukott szemmel,

összezárt kézzel,

  gyöngyöt, gyertyát,

tömjént használva.

A vallási iratok, Szentírások,

tartalmát, Istenük

közlésének tartják,

nevük, kinyilatkoztatás.

Egyes vallásokban,

az épület és a szenttárgyak,

a legjobb anyagból készülnek,

ezzel is kifejezve,

Isten iránti hódolatukat.

Mások, úgy vélik,

hogy a pazar díszítés,

elvonhatja az emberek figyelmét.

Az ünnepeik emlékeztetik,

a hívőket hitükre.

Papok bonyolítják le,

az istentiszteletet.

Irányítják a hívek,

lelki életét.

Szent helyekre utazást,

hívjuk zarándoklatnak.

Vannak olyan csoportok,

melyek társadalomtól elzárva,

szigorúbb szabályok szerint élnek.

Szerzetesként kolostorban,

apácaként, zárdákban.

Egész életüket,

imával, meditációval,

szentiratok tanulmányozásával töltik.

Akik nem hisznek természetfeletti

erő létezésében, ateisták.

 

Db. 2020.02.

 

 

 

 

 

A szellemi tűz világít,

A szellemi tűz lelkesít,

Mely egy fényforrásból ered,

Nélküle, sötétség lenne.

 

Jelenthet, komoly értéket,

Avagy, felperzselő tűzet.

Szenvedélyek, felégetnek,

Indulatok felperzselnek.

 

A lelkesedésnek tüze,

Elvégzi tisztító munkáját,

Átsegít akadályokon,

Előre visz fejlődésben.

 

A hitben és reménységben,

Szeretetben, eleven tűz ég.

E tűz soha ki nem alszik,

S örökéletet jelenti.

Db. 2020.01.