ISZLÁM

 

 

Az iszlám szó jelentése; beleegyezés,

Allah, / Isten / akaratába.

Követőit muszlimoknak hívják.

Allah, egy Mohamed nevű férfinak

nyilatkozott meg a VII. század elején.

Főleg Közel-Keleten, Észak-Afrika,

és Ázsia egyes területein vált ismerté.

Mohamed, 570 körül született Mekkában,

nemes lelkű nagybátyja nevelte,

ő tevehajcsár és kereskedő lett.

A hegyekbe járt imádkozni, gondolkodni.

Negyvenedik születésnapja körül,

a Hira hegyen lévő barlangban időzött,

amikor Isten szólt hozzá, Gabriel

arkangyalon keresztül.

Kérte, hogy a nép forduljon el a több istenhittől,

és egyedül Allah / arabul Istent jelent/

az igaz Isten, őt tiszteljék.

Később, még további üzeneteket kapott,

amiket lejegyzett a muszlimok szent könyvébe.

Prédikálása során követői száma nőtt.

Népszerűségétől a politikai vezetők

megriadtak, majd szervezkedni kezdtek ellene.

Így híveivel együtt menekülnie kellett.

Mohamed és barátja Abú Bark,

egy barlangban rejtőztek el.

Mohamed, nyugtatta barátját, hogy 

Allah megvédi őket.

Az egyik katona éppen odaért,

de megtorpant, mert egy hatalmas pókhálló

fedte le a barlang bejáratát.

A katonák elvonultak, ők megmenekültek.

Mohamed, ezután rengeteg követőre talált.

Mekkában is elfogadták Isten prófétájának,

vallási vezetőként és államférfiként egyaránt,

nagy tiszteletnek örvendett.

Halála után a muszlimok felett,

kalifák uralkodtak.

Az első Abú Bark volt, Mohamed barátja,

akit az egyik csoport, a szunniták, elfogadták,

Mohamed jogos utódjának.

A másik csoport a síiták azonban a negyedik

kalifát, Mohamed, unokafivérét és vejét,

Alit, ismerték el az első igazi örökösnek.

A Korán az iszlám szent könyve, mely

Allah szavait tartalmazza, amit Mohamedhez intézet.

Ezeket memorizálták, majd hagyomány

útján terjedt, végül lejegyezték.

Az iszlám hit, hét legfontosabb összetevője;

hisz Allahba / az igaz Istenbe /,

az angyalokba, szent könyvekbe,

a prófétákban, az ítélet napjában,

a halál utáni életben, s  hogy mindent

Allah irányít.

A Tenakh és Biblia prófétáiban hisznek,

Ábrahámot, Mózest, Jézust fontos prófétaként

tisztelik, ám Jézust nem tartják Isten fiának.

Szerintük Mohamed volt az utolsó próféta,

aki Istentől tökéletes üzenetet kapta.

Bár sok próféta kapott üzenetet Istentől,

de ezek, nem az eredeti formában maradtak fent.

Muszlimok úgy vélik, a halál után,

minden ember tettei megmérettetnek.

Csak azok tudnak a pokol tüzén eljutni,

a Paradicsomba, akinek a jó tettei,

többet nyomnak a latba, mint a rosszak.

Mind ez az ítélet napján dől el.

A Korán, azt tanítja Isten, mindent az

irányítása alatt tart.

Allah akaratának teljesítésére törekednek,

nem pedig arra, hogy egyéni utat járjanak be.

Az iszlám, öt tartó pillére, a hitvallás,

istentisztelet, alamizsnaadás, böjt, nagy zarándoklat.

Életük során, legalább egyszer,

el kell menniük  Mekkába a Kába-kő szentélyéhez,

melyet hagyomány szerint, Izsák épített.

A tisztaság jeleként, fehér ruházatot viselnek.

A síiták és a szunniták egyformán gondolkodnak,

a Koránról, Mohamedről, Istenről, az

istentisztelet módjáról,

azonban az iszlám tanításainak,

gyakorlati alkalmazásában eltérnek egymástól.

A síiták fontosnak tartják a hitért vállalt szenvedést.

Ali fiát, Husszeint mártírnak tartják, mivel

politikai küzdelmek során gyilkolták meg.

A szúfik személyes kapcsolat kialakítására

törekednek Istennel, és belső tudásukat,

tőle nyerik, síita vagy szunnita is lehet szúfi.

A muszlimok, mecsetben találkoznak

hittársaikkal és együtt imádkoznak.

A fő imatermen kívül, vannak gyermekek

tanítására szánt helyiségek.

Egyes mecseteken egy félhold és egy csillag látható.

Szinte minden mecsetnek van legalább

egy minaretnek nevezett tornya.

A mecset legfontosabb része az imaterem.

Mekka irányába néző falban,

egy fél kör alakú kis fülke van.

Ez a hívők tekintetét Kába irányába fordítja.

Jobbra egy három lépcsős emelvény található,

a középső lépcsőfokról tartják a szent beszédet.

Péntekenként, a déli imára, minden muszlim

férfinak a mecsetbe kell menni.

A nők általában egy elkülönített részen ülnek.

Ima közben be kell fedni a fejüket.

A mecsetbe lépés előtt, az imára való felkészüléshez,

Allah iránti tiszteletből, kezet, kart,

arcot és lábat kell mosni.

Leveszik cipőjüket, hogy az ima helye tiszta maradjon.

A földön ülnek vagy térdelnek.

A mecsetben az istentiszteletet,

imám, a tudás embere vezeti.

Imádkozás, arab nyelven folyik,

és szertartásos mozdulatokkal kísérik.

Egyes muszlimok gyöngyök segítségével

koncentrálnak ima közben.

A Korán tiltja, Allah, Mohamed, sőt

bármilyen ember vagy állat, képi megjelenítését.

Nem engedi a bálványok imádatát.

Az iszlám tanítása szerint, minden életet

Allah teremtett, ezért tisztelni kell.

Igen fontos számukra a család,

kerülni kell mindent, ami azt zavarhatja.

Szerényen kell viselkedniük, ruházkodniuk.

Korán tiltja a disznóhús fogyasztását, mert

tisztátalannak tartja.

Tilos az alkohol, mert az ittas ember elfeledheti

Allah iránti kötelességét.

A csecsemő megszületését követően,

az apa, gyermeke jobb fülébe súgja

az imára hívó szót, innentől a gyermek,

muszlimmá válik.

Hétnapos korában, névadási szertartáson vesz részt.

A hit oktatása, korán elkezdődik,

nincs kimondott nagykorúvá avatási szertartás.

A muszlimokat, soha nem hamvasztják.

A halott testet, jobb oldalára fektetve

helyezik a koporsóba és Mekka felé

fordítva földelnek el.

Az iszlám időszámítás szerinti évben,

tizenkét holdhónap van, amelyek a Hold

fázisain alapulnak.

Két ilyen jelentős ünnepük van,

az Id al-Fitr / böjt vége / és az

Id al-Ahá /áldozat ünnepe/.

Mecsetbe mennek imádkozni ill. az imám

prédikációját meghallgatni.

Ünneplik még, Mohamed születésnapját,

ilyenkor életéről mesélnek történeteket,

felolvasnak a Koránból, imádkoznak,

vallási dalokat énekelnek.

 

Db. 2020.02.