HEGYI BESZÉD

TI VAGYTOK A VILÁG VILÁGOSSÁGA.

NEM REJTETHETIK EL A HEGYEN ÉPÍTETT VÁROST.

 

Jézus ezekben a példabeszédekben,

azokhoz az emberekhez szólt,

akik már felülemelkedtek a földi élet

eshetőségeinek csalogató csábításain,

és az örök törvényt kutatták.

Mert minden elmúlik, mindent megemészt az idő,

amit ennek az életnek áldoznak,

értékét veszti a halál pillanatában.

Az Úr, azokról a mennyei igazságokról beszélt,

amelyeknek hatalmával Ő mindazokat

a csodálatos cselekedeteket véghezvitte.

Jézus újra és újra mennyei Atya felé fordította

kutató tekintetét és nem szűnt meg a

mennyei törvényeket magyarázni.

A mennyei törvények igazsága, erő és hatalom.

Amit minden teremtett lélekkel közöl

a teremtő Isten, aki hozzáfordul.

A lelkét kitárja előtte és befogadja

azokat az igazságokat amelyekben

lélek és élet van.

Ezek megvilágosítják az emberek lelkét,

és akik e szerint élnek, cselekednek, beszélnek,

úgy értelmezik azokat ahogyan

 a mennyei Atya a szívükbe írta.

Rajtuk az Isteni világosság elvégzi a maga tisztító

és álalakító munkáját.

Hozzájuk szól az Úr, hogy „ ti vagytok a világnak

világossága és nem rejthetitek el

a hegyen épült várost” - mert azt mindenki látja.

Meglátják azok is, akik gyönyörködnek rajta,

és szívesen fáradoznak azon, hogy közelebbről

is megláthassák, és ők is megpróbálják

az odafent való építkezést.

Mert akik odafent laknak, azok elől nem fogja el

az árnyék a világosságot.

De meglátja ezt az ellentét is,

megtámadja az odafent lakókat.

Okokat keres, hogy leszólja, elkedvetlenítse,

azokat, akik óhajtva várják az oda építkezést.

A világosság fiai és lányai nem zárkózhatnak el a

támadások elől, mert a világosságban

minden cselekedetük tisztán látszik.

A gonosz viszont folyton azon munkálkodik,

hogy árnyékot borítson az igazságban

élők cselekedeteire.

Az Úr, ezért előre figyelmezteti őket,

hogy legyenek készen mindenre,

és vigyázzanak, hogy minden beszédük,

cselekedeteik az igazság teljes világosságban

legyenek láthatóak, érthetőek.

Mert nem csak a látható életből,

hanem a láthatatlan életből is éber tekintetek

szegeződnek az Isten útján haladó emberekre.

Az ilyen emberek öntudatlanul is tanítanak,

mert magukkal emelik azokat a lelkeket,

akik nagy és nemes elhatározással sokszor

nekilendülnek, hogy a bűneik által okozta

következményektől szabaduljanak,

de a próbákon gyengének bizonyultak.

A diadalmas ember lelkek eredményes élete,

hite, reménysége, Istenbe vetett bizodalma,

hatalmas vonzerőt gyakorol a gyenge lelkekre.

Akik új hittel új lelkesedéssel telve,

sietnek a javulás útjára.

Az Isten kegyelmére támaszkodók,

reménysége a fényben úszó „ hegyen épült város”

a megvilágosultak városa.

Az evangéliumba kijelentett igazságok,

egyenesen, határozottan mutatnak kivezető utat,

a bűnből és a tévelygésből.

Ez az Isteni igazság világosítja meg az emberek

értelmét és hatja át érzelmi világát,

szeretettel, melegséggel, örömmel és boldogsággal.

Sokan igyekeznek a hegyen épült városba,

de a felfelé vezető emelkedő úton,

 a próbákon gyengének bizonyulnak.

Ilyen, amikor eljutnak az első vagy második lépcsőre,

már is megszédíti őket a dicsőség fénye.

Megcsúsznak és elbuknak.

 Az Isteni világosságtól eltávolodva,

a földi élet egyre árnyékosabbá, sötétebbé

bizonytalanabbá és céltalanabbá válik.

 

Db. 2018.