GONDOLATOK

Eci•  2019. január 12. 10:07

Ember, ki a földön élsz,

Vajon mit remélsz?

Az Univerzum nélkül,

Életed pusztán mit ér?

Tudod - e mi történik holnap,

Vagy az élet hány földi nap?

Nem, semmit sem tudsz!

Évekre tervezel,

Elfelejtesz örülni annak, hogy létezel!

Rágódsz a múlton, s közben a jövőt építed.

Állj meg hát egy percre,

Élj és nézd a jelened!

A pillanat múlandó, múlt lesz belőle.

Sajnálod majd, hogy nem épültél belőle!

Míg az egód szemed elől mindent eltakar,

Az Univerzum téged megtisztult lélekkel akar!

Gyürkőzz neki, hogy múltad miatt vezekelj,

Ne bánts senkit, sorsodról csak te tehetel ’!

Tanulj meg mindenkit szeretni, elengedni és feledni,

Életed vezetőjéül a jó Istent elfogadni!

Hited megtart majd e göröngyös úton,

Hagyd, kézen fogva vezetnek a felvállalt utadon!

S, ha majd végcélodhoz érkezel,

Meggyötört lelkeddel,

A tisztulásért hálával emlékezel!


Db. 2013.

 

 

 

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!