BUDDHIZMUS

Eci•  2020. február 17. 13:20  •  olvasva: 213

 

 

A Buddhizmust, mintegy 2500 évvel

ezelőtt hívta életre Indiában,

Sziddhártha Gautama, aki

mint Buddha, a megvilágosodott

néven vált ismerté.

A leborotvált fej és narancssárga ruházat,

azt jelenti, hogy elfordult a gazdagságra,

tulajdonra épülő világtól,

életét, Buddha tanításainak szenteli.

Sziddhártha, apja uralkodó volt,

hindu vallást követte.

Akkoriban, sok hindu, új választ keresett,

a szenvedésre és arra, hogyan lehet ezt elkerülni,

mivel az újjászületésbe vetett hitük alapján,

sok élet folyamán kell szenvedniük.

Az uralkodónak egy jós azt mondta, hogy

Sziddhártha, hatalmas császár lesz, ha

soha nem lát beteg embert, öregembert,

halott embert, aszkétát.

Ám, ha meglátja őket, akkor

vándorló aszkéta életet fog élni.

A király, szerette volna, ha fia követi őt a trónon,

ezért, igyekezett mindettől távol tartani.

Fényűző életet élt a palotában, megnősült,

majd fia született.

Amikor az élete kiteljesedett volna,

megkérdőjeleződött benne a tétlen,

fényűző életmódja.

Huszonkilenc évesen elhagyta a palotát,

s meglátta mindazt, amitől óvták.

Haját levágatta, koldusruhát öltött,

s lett, vándorló aszkéta.

Tanult, majd szigorúan böjtölt,

egyik este leült a fügefa árnyékába,

mély meditációba töltötte az egész éjszakát.

A lényeg, kibontakozott előtte hajnalban.

Ettől kezdve, Buddhaként,

a megvilágosodottként ismerték,

nyolcvanéves koráig élt.

Tudását, szerzetesek egy csoportjának,

átadta, melyek három egyetemes igazságból,

négy egyetemes igazságból,

és nyolc rétű ösvényből állt.

Együttes nevük, dharma.

Ezek, hogy a világban semmi sem állandó,

minden folyamatos változásban van.

Az állandóság hiánya, szenvedéshez vezet,

a folyamatos változás, nem teszi elégedetté

az embert, akinek vágyaik vannak

és múló dolgokhoz ragaszkodik.

A megelégedés állapota, nem tartós,

egy buddhista számára szenvedés mind az,

amitől az élet tökéletlen marad.

Nincs változatlan személyes én,

csak változó jellemvonások összessége.

A nemes igazságok; az egész élet szenvedés,

oka a vágy és a ragaszkodás.

A szenvedés leküzdése, ezek legyőzésével sikerül.

A leküzdés módja, a nyolcrétű ösvény követése,

vezérfonal, mely elvezet a megvilágosodáshoz.

Hit, nemes igazságok megértése.

Elhatározás, körültekintő cselekvésre törekvés.

Helyes beszéd, düh, hazugság, pletyka, elkerülése.

Helyes tett, őszintén élni, nem bántani az élőlényeket.

Helyes élet, kerülni a másoknak ártó foglalkozást.

Helyes igyekezet, vágy és ragaszkodás leküzdése.

Helyes vizsgálódás, gondolkodni, beszéd

és cselekvés előtt.

Helyes elmélkedés, szellemi megtisztulás,

eljutni a megvilágosodáshoz.

A tanítások, eleinte szájhagyomány útján terjedtek.

Buddha halála után, háromszáz év elteltével,

írták le őket.

Egyik fontos iratgyűjtemény, Tripitaka, mely

hármas kosarat jelent.

A szöveget először pálmalevelekre írták,

majd kosárba gyűjtötték őket.

Buddha, bölcs mondásait, kommentárjait,

és szerzetesekhez szóló szabályokat tartalmaz.

Buddha öt alapszabályt fektetett le,

melyet minden buddhistának követnie kell.

Kerülendő, élőlények bántalmazása.

Tilos elvenni, a nem szabad akaratból adott dolgokat.

Ellen kell állni a test vágyainak.

Kerülendő a durva beszéd és hazugság.

Kerülendő az alkohol és ajzó szerek.

A nirvána eléréséhez elengedhetetlen a meditáció.

Alapja a szamádhi, olyan békés állapot,

melyben az agy mentesül minden gondolattól.

A szerzetesek, szentszövegek tanulmányozásával,

tanítással, meditációval, vagy

betegápolással foglalkoznak.

Életüket, több mint kétszázötven

előírás szabályozza.

Nyolc éves kortól lehetnek szerzetes növendékek.

A Buddhizmus, misszionáriusok útján terjedt el.

Dél –Indiában, Sri Lankán, Kínában, Japánban.

Buddha halála után, követői között,

nézeteltérés támadt.

Így előbb két ágra, majd a terjedésével,

 még többre szakadt.

Istentisztelet helyei, a gazdagon díszített

templomoktól, a hétköznapi épületekben

berendezett kis szobáig terjed.

A buddhista szentélyek legrégebbi

típusai a Sztupák.

A rítusok, különböző ágaknál eltérőek lehetnek.

A virág, a földi élet rövidségére utal,

a gyertya, a megvilágosodásra,

a tömjén illata a jelenlévő dharmára.

Az imákat, gyakran zászlókra írják,

hogy amikor a szél lengeti a világ

minden tájára eljussanak.

Rövid imákat / mantrákat/ ismételgetnek,

imakereket forgatnak, ez egy olyan henger,

amelyben több száz ima van, papírtekercsre írva.

A forgatásnál a mantrák kikerülnek a világba.

Művészetük, számos szimbólumot használ,

hogy hitükre emlékeztesse őket.

Ilyen Buddha képmása, testének, kezeinek,

minden tartása más – más jelentéssel bír.

A lótuszvirág, mely tavak alján sárban gyökerezik,

a sár az emberi élet, a tiszta virág a megvilágosodás.

Vallási naptáruk, a Hold fázisain alapul.

Buddha születése és halála,

teliholdra esett, ezért legfőbb ünnepet akkor tartják.

Helyi szokások szerint a szertartások különböznek.

 

Db. 2020.02.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Eci2020. február 17. 18:24

@Mazsion: Nagyon szépen köszönöm, hogy olvastál és örülök, hogy tetszett! Szeretettel Edit

Mazsion2020. február 17. 18:20

Köszönöm, hogy olvashatom.

Eci2020. február 17. 17:45

@Törölt tag: Drága Marikám! Nagyon szépen köszönöm elismerő szavaidat, tudod én ezekbe mélyedtem el és mai napig ilyen jellegű témákat tanulmányozok. 1994 óta foglalkozok ezekkel és több irányzattal is megismerkedtem. Az Úr vezeti utamat és minden dicsőség az övé, mert ő mutatta az irányt és segít az elmélyülésében. Nagyon szépen köszönöm, hogy olvastál még van egy pár vallás, amiről szeretnék írni. Az Úr most ezt a feladatot adta, valószínű van rá igény! Igyekszem röviden, tömören lényegre törően fogalmazni, hogy mindenki számára érthető, olvasmányos legyen, egy alap ismeretet átadni. Szép estét kívánok neked! Szeretettel Edit

Törölt tag2020. február 17. 16:30

Törölt hozzászólás.