Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
A SZŐLŐMUNKÁSOK
Eci 2019. március 25. 13:04
Hasonló a mennyek országa,
Egy gazdához, ki korán kiment,
Hogy munkásokat fogadjon fel,
Szőlőjébe, napi egy dinárért.
Kilenc óra tájban, ismét kiment,
Látott másokat is ott tétlenül.
Eredjetek, ti is a szőlőbe,
Ami igazságos, megadom.
A déli órákban ismét,
Kiment a piacra, ugyan így tett.
Majd, öt óra tájban, ismét kiment,
Még mindig talált embereket.
Miért álltok itt egésznap tétlenül?
Mert senki sem fogadott fel, - mondták.
Menjetek ti is a szőlőbe.
Este szól a Vincellérnek,
Hívd a munkásokat, fizesd ki,
De utolsóktól az elsőkig.
Mindegyik kapott egy-egy dinárt.
Amikor az elsők jöttek,
Azt gondolták, többet kapnak.
Zúgolódtak a gazda ellen,
Hogy az utolsók egy óráért,
Ugyan azt a pénzt kapták, mint ők.
Pedig, egésznap terhét hordozták,
Mégis egyenlőnek vette őket.
A gazda így felelt nekik;
Egy dinárról szólt az egyesség.
Nem szabad e nekem, azt tennem,
Az enyémmel, amit akarok?
Azt akarom, hogy annak az
Utolsónak is megadjam azt,
Amit, nektek is megadtam.
Vagy azért gonosz szemetek,
Mert én jó vagyok?
Kérdezte vissza a gazda.
Így lesznek az elsőkből, utolsók,
És az utolsókból pedig elsők.
Atyám egyformán szeret mindenkit.
Jézus, így magyarázta beszédét.
Db.2019.