A BIZONYSÁGTÉVŐ /Novella/

               Júlia református családban született és annak rendje – módja szerint megkeresztelték, majd tizenhárom évesen konfirmált. Az országban, abban az időben kommunista időszak volt, ebben nőtt fel. A vallást szinte titokban kellett tartani.

             Már gyermekkorában sajátos élménye volt Istennel és angyalokkal, melyet egy álom során kapott meg. Ez annyira mélyen megérintette és felejthetetlen nyomot hagyott benne, hogy sohasem volt kérdés számára a létezésük. A konfirmációra felkészülés során, azonban sok mindent nem értett a Bibliából és kérdéseire sem kapott érthető magyarázatot.

Élte az életét, mint minden más fiatal. Tanult, majd dolgozott becsületesen, mert ez neveltetéséből adódott, de a vallás nem gyakorolt rá nagy hatást. Elérkezett a harmincharmadik évéhez és egy éjszaka úgy befulladt, hogy majdnem belehalt. Ahhoz sem volt ereje, hogy segítséget kérjen, csak fulladozva várta, hogy megéri – e a reggelt. Egyet tehetett, imádkozott. Kérte az Urat, ha még dolga van itt a földi világban, tartsa meg és vezesse útján. Legyen meg az Ő akarata! Isten ezzel megrázta és felébresztette őt földi életviteléből. Jézus pedig kézen fogta és vezette a neki kiszabott életpályán a továbbiakban.

Eleinte erős sugallat hatására olyan könyvek kerültek elé, melyekből egyre inkább megértette a Bibliai történeteket, majd Jézus tanításait. A keskeny út megvilágosodott előtte. Egészségi állapota folyamatosan javult, ahogy ezen az úton haladt. A legsúlyosabb asztmát állapították meg Júliánál, de az évek során mégis tünetmentessé vált, mert a Jézus vezette úton járt. Megtanult, úgy imádkozni, hogy ima közben látta és meghallotta Jézus hangját. Egy akarattal követte tanításait. Rengeteget olvasott, tanult az évek során, mert mindent tudni akart, meg akarta ismerni, érteni Jézust és az Atyát.

Amikor az Úr elérkezettnek látta az időt kérte, hogy tanítsa meg másoknak is mindazt, amit ő már megtanult. Nagy feladat volt ez akkor Júlia életében, aki nem szeretett középpontban lenni, főleg előadást tartani. Meg volt illetődve, hogy hogyan fog alakulni, de tudta ez az Úr akarata és Ő vezetni fogja. Eleinte épp ezért csak a baráti körének és családtagjainak beszélt tanulmányairól és tapasztalatairól, melyeket az Úr adott bizonyságul. Nem hirdette magát sehol, Jézus gondoskodott a tanítványokról. Így folyamatosan volt jelentkező. Ismerősök és ismerőseik, családok, házaspárok, szomszédok egymásnak adták a lehetőséget. Kilenc éven át sokaknak mutatott utat az Úrhoz. Ő maga is sokat tanult ez idő alatt, hiszen a tanulmányok folyamatosak voltak számára.

Egyik alkalommal az Úr arra kérte, hogy írja meg tanulmányait, tapasztalásait, hogy minél többen megismerhessék és ezzel utat mutatva másoknak is, rátaláljanak a keskeny útra. Ismét egy nagy feladat előtt állt. Olyan ellenállhatatlan erővel érintette meg Jézus, tudta vezeti az alkotásaiban. Mindig mindenben az Ő tanácsát követte. Lassan teljesen megváltozott addigi élete. Jézus betöltötte szívét, lelkét egy teljesen új életpályára állította. Boldog volt, kiegyensúlyozott, békés és szeretetteljes. Sokkal magasabb minőségi életet tudott így élni. Más dolgok lettek fontosak az életében. Ez teljesen más megvilágításba helyezte előtte az egész világot és életének fókuszát. Jézus jelenléte olyan bizonyosságot adott számára, mely hitét megingathatatlanul felerősítette. Lélekráncait kisimítva, az Úr folyamatosan formálta jobbá jellemét.

Júlia életpályája így vezetett az Úr szolgálatába és mai napig műveiben hirdeti és dicséri az Urat. Segít másoknak tapasztalatával, hogy rátaláljanak az igazösvény útjára. Hittel alkotni az Úr szolgálatában a legnemesebb feladat.          

 

Debrecen, 2020. augusztus 30.