Nem tudom

 

Figyelj... én

 

Nem tudom mi az, hogy
Szeretni.
Vidáman, boldogan
Nevetni...

 

Tudtam, de feledtem.
Hiába.
Ezt tette velem
A hiánya...

 

Csillagot bámulok
Este lett
Szeretett szívem és
Nem feled...

 

Monoton mondom a
Nevedet
Emlékszem én hogyan
Nevetett...

 

Szemének sugára
Rámvetült
Ezzel a boldogság
Rámterult

 

Mosolya lágyítja
Szívemet
Melyből ő hidegen
Kivetett...

 

Ígéret szép szó ha
Megtartják
Szálakat és múltat
Elvarrják...

 

Reméltem nem így lesz
Tévedtem
Nem tudni mit hoz a
Véletlen...

 

Jövőbe tekintek
Jól tudom
Lesz más, ki játszik a
Húrokon

 

Lelkemnek zenéjét
Megírja
S kerül még vers is a
Papírra...

 

/Sz.S. Keszthely, 2019.10.20./