Poéta

Vers

poeta• 2019. április 16. 20:56

Vallomás

S imogatom arcod, szemem tűzben lobog
Z abolátlan szívem csakis Érted dobog
E szményi testedet kivánom, de nagyon
R emélem hogy egyszer ajándékul kapom
E ltűnődöm gyakran, utánad vágyódva
T üzes ajkaidnak milyen lehet csókja
L épted nyomán csípőd ringását figyelem
E lnyelsz te majd engem forró, mély öleden
K ebled vonalán most elidőzik szemem

E lképzelem amint fogja mindkét kezem
D rága, titkos barlang - útban a méhedhez
I steni öröm lesz majd egy új élethez
N ekem csak Te kellesz, minden gyönyörökre
A zt kivánom Kedves, légy enyém örökre!

1 hozzászólás

poeta• 2019. április 11. 15:07

Költészet napja

Április tizenegy

A Költészet napja.

Legyen boldog mind, ki

A verseket kapja!

Érjen el a jó szó

Mindenki szívéhez

Adjon pluszt élete

Szivárvány színéhez

Szép szavak és rímek

Ritmusával éljünk

Feltöltődve dallal

Váljon jobbá énünk.

Gyógyító mezeje

Legyen vendég nálunk

És varázsereje

Teljesítse álmunk!

Töltse meg lelkünket

Fénnyel és virággal

Béküljünk meg ma e

Gyönyörű világgal!

2 hozzászólás

poeta• 2019. április 5. 17:46

Öndicséret

Fantasztikus irásaim
(Tizenkettő egy tucat...)
Hasadban a nevetéstől
Csinál egy-két nagy lukat!

Akármerre megyek, hát ott
Szeretnek az emberek
Mosolyogva mondják azt hogy
Itt van, Sándor? Elmehet!

Elképesztő verseimmel
Felmegyek majd Budára
Köteteim osztogatom
Mehet mind a kukába!

Rettentő nagy zseni vagyok
És én ebből megélek
Verseimet ha nem veszik
Majd az utcán zenélek!

Korszakalkotók verseim
Így ezt bátran hívhatom
Fetrengenek olvasóim
Ezektől a kinpadon!

Nagyságomnak párja nincsen
Kerek e nagy világon
Szekeres Sanyi kötetét
Az ablakon kivágom

Elképesztő költő vagyok
Tudom és ezt megérzem
Műtermembe hogyha bejössz
Seggel jössz ki, remélem!

Iszonyat jól formálgatom
Kezemmel a szöveget
Küldtek már a rajongóim
Pisztolygolyót s kötelet

Irodalmi Szépkiadó
Kiadta a parancsot
Költő úr a szerszámára
Húzzon öt-hat narancsot!

Elájulok verseimtől
Áthat ma a csodálat
Annyira szép-gyönyörűek
Lefosom a bokámat!

Amerre Csak járok-kelek
Minden szaglik! Különös...
Azt hiszem hogy arról van szó
Az öndicséret büdös!

3 hozzászólás

poeta• 2019. április 3. 01:09

Tavasz van!

Tavasz van, tavasz van!
Nyílnak a virágok!
Egy nő van, csakis egy
Akit én imádok!

Amikor megláttam
Rögtön megszerettem
S addig nem nyugodtam
Amíg megkerestem!

Gyönyörű volt és hát
A szavam elakadt
Megszólítani őt
Ez a nagy feladat!

De mikor sikerült
Kiderült: aranyos!
Beszédünk lett egyből
Könnyed és szabatos!

Ültem és bámultam,Csodáltam stilusát

Figyeltem mellének

Lélegzet ritmusát

Érzésem szerint őt
Öröktől ismerem
Összehoztál minket
Köszönöm, Istenem!

Száz rózsa szirmait
Szórom le eléje
Szerető karjaim
Nyújtom ki feléje!

Játszani szeretnék
Minden nap ővele
Legyen a boldogság
Léptei szőnyege!

Ölelni reggel, meg
Napközben, s éjszaka
Hallgatni csendben, hogy
Mit súg a szél szava!

Futni a mezőkön
Szaladni réteken
Együtt átsétálni
Az egész életen!

3 hozzászólás

poeta• 2019. március 19. 06:15