Poéta

Dark clouds are coming
over the horizont...
I'd like to see the future.
I want to step beyond.

Waiting for you, hoping
That you'll not be late
Racing with time...
It makes me desperate.

Just how the wind blows, you were
Mindblowing when you came
Since I just know you,
I keep calling your sweet name...

Its getting colder, but...
I don't care - Standing here.
When raindrops awake me
You won't come, for now its clear..

Listening your voice, that
Brightened my empty life
I've one desire...
To see you before the night.

All my days end by just
Thinking about your face
I've no bigger wish than
Feeling once your embrace...

Dreaming of you. True. But
Might be pardonable...
This love - I see - for sure
Just Interminable...

Sándor Szekeres
Keszthely, 24.07.2020.

The time has been stopped
On the old wallclock
No more excuses
Frozened all talks.

Passed our nice past
Invisible future
Something will be changed
Later or sooner

Our way as we thought
Was temporary
Feeling an anger is
Unnecessary

We had some good times
Living together
You gave me someone
Who'll stay forever

Do not ask me now how and
Do not ask me now why, but
There is nothing more left
Just to say goodbye...

/Sándor Szekeres
Keszthely, 2020.07.28./

Figyelj... én

Nem tudom mi az, hogy
Szeretni.
Vidáman, boldogan
Nevetni...

Tudtam, de feledtem.
Hiába.
Ezt tette velem
A hiánya...

Csillagot bámulok
Este lett
Szeretett szívem és
Nem feled...

Monoton mondom a
Nevedet
Emlékszem én hogyan
Nevetett...

Szemének sugára
Rámvetült
Ezzel a boldogság
Rámterult

Mosolya lágyítja
Szívemet
Melyből ő hidegen
Kivetett...

Ígéret szép szó ha
Megtartják
Szálakat és múltat
Elvarrják...

Reméltem nem így lesz
Tévedtem
Nem tudni mit hoz a
Véletlen...

Jövőbe tekintek
Jól tudom
Lesz más, ki játszik a
Húrokon

Lelkemnek zenéjét
Megírja
S kerül még vers is a
Papírra...

/Sz.S. Keszthely, 2019.10.20./

Látod? Valóra vált
Amitől féltem.
Reményből a vég lett.
Ezt is megéltem...

A szavak elhallgattak
Csöndes lelkünk húrja.
Hegyes rózsatövis
A szívemet szúrja.

Elmúlt szép mosolya
Melytől nyílt száz virág
Bezárta a kaput,
Sötét lett a világ...

"Várni kell a jóra"
Eképp biztatgatott
És én hittem neki
Vártam azt a napot...

Amikor majd ő lép
Közel hozzám oda
Gyengéden átölel és...
Történik a csoda!

Összeér a két test
Tűzforró és remeg
Amit együtt érzünk
Elmondják a szemek!

Keresik, kutatják
Egymást érző kezek
De jönnek sötét felhők
És fújnak hideg szelek...

Fellegekből mélybe
Zuhantunk le hamar
Iszonyú fájdalom!
Engem már nem akar...

Két hét alatt letűnt
Életünk porondja
Én szerelmes őrült!
Április bolondja...

/Sz.S. Keszthely, 2019. Október 15./

S  imogatom arcod, szemem tűzben lobog
Z  abolátlan szívem csakis Érted dobog
E  szményi testedet kivánom, de nagyon
R  emélem hogy egyszer ajándékul kapom
E  ltűnődöm gyakran, utánad vágyódva
T  üzes ajkaidnak milyen lehet csókja
L  épted nyomán csípőd ringását figyelem
E  lnyelsz te majd engem forró, mély öleden
K  ebled vonalán most elidőzik szemem

E  lképzelem amint fogja mindkét kezem
D  rága, titkos barlang - útban a méhedhez
I  steni öröm lesz majd egy új élethez
N  ekem csak Te kellesz, minden gyönyörökre
A  zt kivánom Kedves, légy enyém örökre!